A visszaütés szabadsága

De ez csak egy eset volt azok sorában, amelyek arról árulkodtak, hogy az emberek úgy érzik: az állam nem tudja szavatolni a közbiztonságot, ezért saját maguk kezébe kell venniük a védekezést. A jogalkotásnak úgy tűnik, ehhez a változáshoz kellett igazodnia.

Ám ez - figyelmeztetnek egyszerre szakértők és elemzők - könnyen olyan helyzetet eredményezhet, amelytől már csak egyetlen lépés lehet az anarchia, vagy valami hasonlóan rossz megoldás.

A változás előszele volt, amikor a Fidesz - a Cozma-gyilkosság után, amerikai mintára - benyújtotta javaslatát a Büntető törvénykönyv szigorításának érdekében. Ezt első lépcsőben a kormányoldal elutasította, ám Draskovics Tibor igazságügyi miniszter nemrégiben mégis bejelentette: Ne azé legyen a kockázat, aki saját személyét, családját próbálja védeni, hanem a rizikó legyen a sérülés és a büntetés tekintetében is a támadóé. E szavakkal vezették a Btk.-ba a megelőző jogos védelmi eszköz fogalmát, de egyben hangsúlyozták, hogy az ilyen eszköz nem lehet alkalmas élet kioltására.

Alkalmazható fizikai hatás az elkövetővel szemben, így a törvény céljának megfelelő, ha árokkal, veremmel, vagy házőrző kutyával védünk egy ingatlant, de a védelem módjára fel kell hívni a figyelmet , ragozta a bekövetkezett változást Balsai István volt igazságügyi miniszter.

Azonban nagyon sok olyan történhet a való életben, amelyre nincs válasz a jogszabályban, ezért értelmezhetetlen: például egy börtönben kisportolt izomzat képzett verőlegény testén adott esetben komolyabb erőt képviselhet, mint egy nyolcvanéves öregúr kezében a lőfegyver. Ezért - állítják jogászok - nagyon sok múlik majd a bírón, illetve a bírói gyakorlaton, hogy az adott esetet miként ítélik meg.

Az új szabály ellenzői rámutatnak, hogy az állam egyre jobban kivonul a védekező szerepből, ahelyett, hogy szavatolná a közbiztonságot: ennek része, hogy az állam és polgárai között eltolódott a bűnös erőszakkal szembeni jogos védekezés fogalma.

Takácsy Ida, a Fejér Megyei Bíróság kollégiumának vezetője a jogos védelem módosult rendelkezéseit foglalta össze néhány mondatban, hisz a változás bonyolult, a jogalkalmazók is tanulják.

- A törvény abból indul ki, hogy a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a jogtalan támadónak kell viselnie, a megtámadott elhárító cselekményét pedig méltányosan kell megítélni.

A törvény újraszabályozza az ijedtség vagy a menthető felindulás okozta túllépés eseteit. Felmentő lehet az ítélet, ha az előbbi két állapot korlátozza az elkövetőt abban, hogy meg tudja ítélni, mi a szükséges mérték a jogtalan támadás elleni védekezésben. A megelőző védelmi eszköz alkalmazójával szemben az is követelmény lesz, hogy az adott helyzetben minden tőle elvárhatót tegyen meg a sérelem elkerülése érdekében.

A törvényben egyébként ésszerű korlátok jelennek meg a védelmi eszközök használatáról. Az élet kioltására alkalmas védelmi eszközök sorában (vágó, szúró fegyver, lőfegyver automatikus működésbe hozatala, magas feszültségű áram) bevetése védekezésként nem eredményezhet büntetlenséget.

- A megelőző jogos védelemmel a védekező is kockázatot vállal - tette hozzá a kollégiumvezető. - Ha nem a jogtalan támadót, hanem vétlen személyt ér sérelem, a következményeket a védekezőnek kell viselnie. A törvény azt is előírja, hogy a jogtalan támadás következményeire a figyelmet fel kell hívnia a védekezőnek: a kerítésre kell kiírni, hogy áram van benne, vagy jelezni kell a kutyát.

Ma még jogi kísérlet ez tehát, amelynek próbáját a való élet mondja majd meg. Kérdés, mennyi áldozat árán.