A cigánycsuké a jövő esztendő

Vagyis van még ideje a hazai madárbarátoknak, természeti nevelőknek, hogy kifejezetten a cigánycsukra szabott programokkal rukkoljanak elő. Az egyesület először 1979-ben írta ki az „Év madarak” versenyt, céljuk már a kezdetekben is a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása volt. Úgy véljük tehát, hogy 2021-ben sok hozzáértő áll be az MME kezdeményezése mögé: minél többen ismerjék meg a cigánycsukot. Az MME három madárfajt jelölt meg a 2021-es év madara cím várományosaként: a sordélyt, a kis őrgébicset és a cigánycsukot. A sordély kedveli a mezőgazdálkodás alatt lévő területeket. Inkább a száraz, esetleg az időszakosan vizes élőhelyek madara. Nem költöző madár. Az alföldi területeken él nagyobb sűrűségben.

A kis őrgébics Magyarországon jellemzően a sík vidéki, bokros területek környékén él. A Dunántúlon csak kis számban fordul elő. A Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon gyakoribb. Tápláléka javát rovarok teszik ki, de hébe-hóba apróbb rágcsálókat is „eltüntet”. A magyar telet Afrika déli részén vészeli át. Íme a győztes madár, a cigánycsuk vagy más néven cigány csaláncsúcs (Saxicola rubicola) MME-féle jellemzése: – Hazánkban gyakori, sík- és dombvidékeken, fákkal, cserjékkel tarkított nyílt élőhelyeken, mezőgazdasági területeken, parlagokon, csatornapartokon, gyümölcsösökben fordul elő. Évente kétszer költ. A fészek helyét a tojó alakítja ki kis kaparással a talajon, a sűrű növényzet takarásában. A fiókákat mindkét szülő eteti. Vonuló, a telet a mediterráneumban és Észak-Afrikában tölti, de egyes példányok áttelelhetnek. Telelőhelyéről korán, legtöbbször már március elején visszatérnek első példányai.

A cigánycsuk testhossza 12 centiméter, tömege 14-17 gramm. A tojó hátoldala szürkésbarna, csíkos, melle rozsdabarna, nyaka oldalsó része halványfehér. A hím feje és farka fekete, nyaka foltos, melle rozsdavörös.