Lakások százait ellenőrizték Fehérváron: a legapróbb részletnek is meg kell felelni

Gombamód szaporodnak az új építésű társasházak közel a város központjához és az agglomerációban családi házak sora, sőt, városrészek emelkednek ki a korábbi szántók, erdők helyén. A növekedés és a fejlődés veszélyeket is hordoz magával, ezért már a tervezés idején felkerülnek a rajzok lapjaira olyan fontos mentő, illetve életmentő eszközök, berendezések, helyiségek és terek amikre  talán sosem lesz szükség, de ha mégis, akkor hatalmas anyagi károktól mentheti meg egy magas, soklakásos ház lakóit, az emberi sérülések megelőzéséről nem is beszélve. Ezek meglétét, kialakítását, működést, többek között a Katasztrófavédelem ellenőrzi. Múlt héten a Huszár utcában épülő társasháznál az épület használatbavételi engedélyezési eljárásához kapcsolódóan a székesfehérvári katasztrófavédelmi kirendeltség, mint tűzvédelmi szakhatóság helyszíni szemlét tartott. Az ellenőrzésen az épület tűzvédelmi megfelelőségét vizsgálták, emellett a tűzoltók a gyakorlatban is meggyőződtek arról, hogy a lépcsőház minden emeletén kialakított és jelölt homlokzati mentési pontok a magasból mentő létraszerrel megközelíthetőek. Megkérdeztük, hogy egy ilyen bejárás hogyan teszi biztonságosabbá a majdani lakók életét, mindennapjait? 

– A társasházakra mint lakóépületekre speciális tűzvédelmi szabályok vonatkoznak. Az ilyen épületeket eleve úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy minimális legyen egy tűz kialakulásának, vagy továbbterjedésének az esélye. Éppen ezért a társasházak már a tervezésük során a tűzvédelmi hatóság látókörébe kerülnek, hiszen az építési tervekhez szakhatóságként a katasztrófavédelemnek is hozzá kell járulnia. Így már a tervezéskor érvényesülnek a tűzvédelmi előírások, amelyeket az épület kivitelezésekor a létesítésnél, majd a használatuk során is ellenőriz a katasztrófavédelem. Egy olyan társasházban, amelyet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján terveztek és építettek tűz esetén mindenki biztonságban érezheti magát, hiszen az épület addig nem kap használatbavételi engedélyt, míg a tűzbiztonságot garantáló tervezési és építési szabályok maradéktalanul nem teljesülnek – fogalmazott Szabó-Bisztricz Anett tűzoltó százados. 

A Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságának szóvivőjétől azt is megtudtuk, hogy nem lehet mindenre a tervezésnél felkészülni. 

– Az épület biztonságát a tervezés és kivitelezés mellett nagyban befolyásolja annak használata. Hiába tökéletes egy épület terve, hiába épült a legkorszerűbb, legbiztonságosabb anyagokból, ha a lakók a tűzvédelmi előírásokat megszegik és az egyes helyiségeket nem azok rendeltetésének megfelelően használják – figyelmeztet a szóvivő. 

A háromnál több szintes és tíznél több lakásos épületekben a közös képviselőnek, vagy az épület tulajdonosának tűzvédelmi házirendet kell készíteni, amelyet minden lakónak ismernie és alkalmaznia kell, ezért ezt célszerű a lépcsőházban kifüggeszteni, időről időre újra átolvasni. Ezek a legtöbb helyen kint is vannak, piros színnel nyomtatva, de a betűk színe halványodik, és nem azért, mert olyan sokan olvassák. 

-A kifüggesztett dokumentum leírja, mit és hogyan cselekedjenek a lakók, ha tüzet észlelnek, részletezi a menekülési útvonalat is. A tűzvédelmi házirend kitér az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályaira is. Ilyen például a hegesztés, a tárolás, lásd festékek, üzemanyag, robogó, a dohányzás korlátozására, a tüzelő- és fűtőberendezések, az elektromos berendezések használatára, továbbá a tűzoltási felvonulási területre is. Utóbbi az épület tűzoltó-gépjárművekkel történő megközelíthetőségét biztosítja, melynek szabadon tartása elsődleges fontosságú a mentés, a beavatkozás érdekében. Olyan tűz esetén, amelynél a bent lakók nem tudnak kimenekülni a bejárati ajtón keresztül az épületből, előfordulhat, hogy az erkélyről kell menteni. Ha a felvonulási területet egy szabálytalanul ott parkoló autó elfoglalja, akkor a kiérkező létrás vagy emelőkosaras tűzoltóautónak egy új felállítási helyet kell keresni, ami komoly időveszteséggel jár. Az új építésű lakóépületek esetében a parkolási tilalmat táblával kell jelölni, de a meglévő épületek esetében is indokolt a tiltó tábla utólagos elhelyezése – mondta a százados. 

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy van-e különbség a szabályzatban a régi, akár a 70-es években épült házak és a mai modern, Campus sétányhoz hasonló házak között? 

– A harminc méternél magasabb társasházakat kétévente, de a tizennégy és harminc méter közötti épületeket is rendszeresen ellenőrzi a katasztrófavédelem. A tűzoltók ilyenkor azt vizsgálják, hogy az adott társasházzal kapcsolatban támasztott biztonsági követelmények érvényesülnek-e. Megnézik, hogy a lakók tárolnak-e a közös helyiségeiben éghető anyagokat, rendelkezésre állnak-e a beépített tűzjelző készülékek, megfelelően működik-e a hő- és füstelvezető, a menekülési útirányjelző rendszer, de azt is, hogy megvannak-e a tűzoltó készülékek, a tűzoltási felvonulási terület akadálytalanul megközelíthető-e. Az ilyen ellenőrzések rendkívül sok részletre terjednek ki, hiszen az emberi élet védelmét szolgálják. A legfontosabb, hogy tűz esetén minden lakó épségben el tudja hagyni az épületet – hangsúlyozta Szabó-Bisztricz Anett.