Földrengés Törökországban

2023.02.06. 17:30

Pákozdról már útnak indult a mentőfelszerelés

A Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapata 1999-ben és 2001-ben is dolgozott Törökországban, az akkori földrengések helyszínén. A HUBA Rescue24 Tűzoltó és Kutató-Mentő Nemzetközi Csoport és egy sürgősségi ellátást végző egészségügyi csoport – 19 fővel és 7 mentőkutyával – Pavelcze László parancsnok, veszélyhelyzet-kezelési igazgató irányítása mellett február 6-án 20 órakor indul útnak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, mivel a török hatóságok nemzetközi segítséget kértek. A csapat már összeállította mintegy 2 tonnás felszerelését és felvette a kapcsolatot azokkal a török kollégákkal, akikkel már korábban együtt dolgoztak a magyar mentőszervezet szakemberei. Hét-tíznapos munkával számolnak, amelynek első időszaka kutatással telik, utána pedig az egészségügyi ellátást segítik.

Tihanyi Tamás

Munkában a mentőcsapat az 1999-es törökországi földrengés idején

Fotó: Baptista Szeretetszolgálat

– A feladat nem lesz más, mint amit el kellett végeznünk már 1999-ben és 2001-ben is, ebben biztos vagyok – mondta Pavelcze László a Baptista Szeretetszolgálat pákozdi logisztikai központjában, ahol a szükséges felszerelés egy részét csomagolták hétfőn délután. A ma már Pákozdon élő szakember a törökországi bevetéssel közel lesz a századik nemzetközi mentőakciójához. – Az érintett vidéki terület szabdalt, olyan, mint ahol Törökországban már többször is dolgoztunk, azon a vidéken azóta sem változott az építkezés módja és jellege. A nagyvárosokban most már földrengésbiztosabb házakat húztak fel, mert éppen abból volt a nagyobb baj annak idején, Isztambul környékén, hogy nem megfelelően épültek a toronyházak. A kisebb, összeomlott otthonokban azonban nagyon könnyen bent rekedhettek az emberek, hiszen tudjuk: a rengések éjszaka, illetve hajnalban történtek.  

– Ezúttal milyen „erőkkel” repül el a mentőcsapat? 

– Tizenhat fővel, keresőkutyákkal, egészségügyi és műszaki csapattal indulunk útnak. A helyszínen aztán három-négyfelé tudunk majd válni, mert ez a hatékony munka feltétele. Mivel a kutyák a legprecízebb műszerek, ők derítik fel a katasztrófa sújtotta területet, aztán következnek a hangdetektorok, a kiskamerák, hiszen a szűk helyeken ilyen eszközökkel tudjuk meghatározni a túlélők és az elhunytak pozícióját.   

Pavelcze László veszélyhelyzet-kezelési igazgató a segélyszervezet pákozdi logisztikai központjában egy olyan speciális sátor mellett, amely nagyon jó szolgálatot tesz olyan helyen, ahol csak romok vannak  
Fotós: Tihanyi Tamás / FMH

– Mire számít, mikor kezdhetik el a mentést? 

– Nagyon nehéz lesz a helyszínre jutni, havazás és kemény hideg vár minket, ezúttal nem a barátságos ázsiai melegbe megyünk a romok közé. Szerintem talán három napon belül a katasztrófa sújtotta területre érkezhetünk, hiszen, ha Törökországban leszállunk, nem biztos, hogy azonnal tovább tudunk utazni. Ez a török hatóságok munkáján múlik, tapasztalataink szerint ezt ők minden esetben meg szokták oldani: vagy légi úton, vagy járművekkel, de tovább indulhatunk majd, ám ez több napba is kerülhet.  

– Hány mentőkutya segíti a munkát?  

– Hét mentőkutyát viszünk magunkkal, és ismét nagyon nagy segítségre számítunk tőlük, hiszen a szaglásuk, a hallásuk mindennél érzékenyebb. Ha egyikük jelez, akkor egy másik, úgynevezett kontroll kutyával ellenőrzést végzünk, és csak azután kezdődhet a műszeres felderítés, szükség esetén pedig az azonnali, szakszerű romeltakarítás és a sérültek kiemelése.  

– Mennyi felszerelést kell a helyszínre szállítaniuk?  

– Szerencsére a szükséges eszközök rendelkezésünkre állnak, hiszen folyamatos készültségben vagyunk. Ilyenkor Nyíregyházától Pápáig, Városlődtől Pákozdig az ország számos pontján mozdulnak meg a kollégák és hozzák magukkal Budapestre a felszerelésüket. Körülbelül 1,5-2 tonnás súlyt jelent ez, amit a török légitársaság költségmentesen a helyszínre szállít, ami nem kis segítség, mert ha ezért fizetnünk kellene, az komoly összeget jelentene. Az eszközök egy része aztán majd nem érkezik vissza, mert ami olyan jellegű, azt ott hagyjuk a további segítségnyújtás céljaira.  

 

Kemény hideg várja a mentőcsapatot, de takarókra a túlélőknek is nagy szükségük lesz. Pákozdon ebből is van, ha azonnal indulni kell  
Fotós: Tihanyi Tamás / FMH

– Milyen a kapcsolatuk a török kollégákkal? 

– Hosszú időre visszanyúló és baráti a viszony, hiszen minden nagyobb törökországi földrengés idején dolgoztunk ott, több embert sikerült élve kimentenünk a romok alól. Most is abban bízunk, hogy hasznos lesz a segítségünk. Engem már éjszaka értesítettek a történtekről, azonnal kaptam a helyszínről fényképfelvételeket, videókat, illetve felajánlásokat, hogy ha kell, tolmácsként csatlakoznak hozzánk azok, akik a korábbi földrengések idején is velünk voltak. Egyébként két orvos tagja van a mentőcsapatnak, mindketten katasztrófa-orvosok, egyikük mentőkutya-vezető is. De olyan kollégák is utaznak velünk, akiknek a dolga a koordinálás lesz, előkészítik a későbbi segítségnyújtás formáit, azt, hogy miként tudjuk tovább segíteni az áldozatok hozzátartozóit és a túlélőket.  

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában