Egy kis napfényt és vidámságot csempésznek Lepsény életébe

– Így tartjuk Lepsényben is – mondta el lapunknak Sütő Krisztina, a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója. – Az ország többi kulturális-művelődési intézményéhez hasonlóan számos programot szerveztünk a korlátozások ideje alatt. Igyekszünk egy kis napfényt, örömet, vidámságot csempészni a település életébe, és a korlátozott lehetőségek mellett is értékeket közvetíteni.

A magyar kultúra napja alkalmából online kvízjátékra hívták az érdeklődőket, a kérdések a Himnuszhoz kapcsolódtak. A helyesen megfejtők közül sorsolták ki a győztest, Gera Máté személyében, aki ajándékcsomagot nyert. A farsangi időszakban bohócuk, Boldizsár várta a könyvzsákbamacskás asztalnál az olvasókat. Az online jelmezversenyt több kategóriában hirdették meg, fotókat és videókat vártak a pályázóktól. A zsűri döntése alapján a legjobb címek a következőknek dukáltak: gyermekjelmez: Szabó Dávid; gyermek-párosjelmez: Rozmán Tamás és Rozmán Zselyke; csoportos jelmez: Stibi Henrietta és Stibi Ervin; felnőttjelmez: Kalapács Eszter; legötletesebb jelmez: Gyenis Istvánné; legviccesebb jelmez: Zsuzsics Réka és Tóth Tamás.

A Valentin-napot egy vers­posztolós játékkal köszöntötték, arra hívták követőiket, hogy osszák meg a közösséggel kedves szerelmes versüket. A nyertes, Tóth Tamás ajándékcsomagot és Sulákné Kátai Tímea jóvoltából egy személyes elemzést nyert.

A Huszárok és történetek című ablaktárlaton az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc jelképeivel, a huszárhagyományokkal és -öltözékkel, valamint anekdotakincseinkkel ismerkedhettek meg az érdeklődők. A Habsburg Birodalomban tizenkét huszárezred volt a hadseregben, az ezredek négy osztályból, az osztályok két-két századból álltak. A kiállításon minden ezredet egy zászlótartó jelképezett, saját egyenruhájuk színének megfelelő öltözetben. A huszáregyenruha kölcsönzésében, szállításában és kihelyezésében Gieber Lajos segédkezett.

Húsvétra a művelődési ház parkolójánál feldíszítették a település tojásfáját, és több programot is hirdettek. A dekoráción túl két nyuszit és egy-egy ünnepi üzenetet is elrejtettek az intézmény környékén, ezekről várták a fotókat, illetve az üzenetek megfejtéseit. A tojásfa díszítésébe bevonták a lakosságot, hiszen a nyuszi szétszórta a településen a tojásfára szánt díszek egy részét, így tojáskereső sétára hívtak mindenkit. Az volt a kérésük, hogy aki tojást talál, hozza el a művelődési házhoz, és díszítse vele a tojásfát. További hímes tojások is érkeztek a fára, a település lakói minden évben lelkesen hozzájárulnak a tojásfa szebbé tételéhez.

A kvízjátékon minden érdeklődő felmérhette, hogy mennyire ismeri az ünnepkör történetét, népszokásait. A húsvéti nyuszira és a locsolkodásra éppúgy vonatkoztak kérdések, mint az ünnepkör egyes napjainak vallási jelentőségére. A kvíz nyertesének csak az e-mail-­cí­mére derült fény, amely így kezdődik: zsolvarli@…

„Alvó szegek a jéghideg homokban. / Plakátmagányban ázó éjjelek. / Égve hagytad a folyosón a villanyt. / Ma ontják véremet” (Pilinszky János: Négysoros).

A magyar költészet napjára ablakkiállítással emlékeztek Pilinszky Jánosról, aki 100 éve, 1921-ben született, és 40 éve, 1981-ben hunyt el. A tárlat feleleveníti életének fontosabb állomásait, verseit, gondolatait, életművét, köteteit és hagyatékát. Pilinszky János a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője, a Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, Újhold-as nemzedékének tagja. Baumgarten-díjas, József Attila-díjas, Kossuth-díjas és Magyar Örökség díjas vers- és prózaíró, újságíró, szerkesztő.

A Keresd és posztold a verset! nevű játék során 20 Pilinszky-költeményt rejtettek el a településen, és arra kérték a megtalálókat, hogy posztoljanak fotót vagy videót a megtalált versről. Az ablakkiállításhoz is kapcsoltak egy internetes játékot: aki a leggyorsabban kitalálta, hogy ki az a magyar költő, akinek emléket állítanak, ajándékcsomagot nyert – Horváthné Kiss Andrea volt az.

A művelődési ház dekorációinak elengedhetetlen kellékévé vált az a fa festőlétra, melyet két évvel ezelőtt selejteztek le. Az európai hulladékcsökkentési hét kapcsán a létra újrahasznosítása is előtérbe került, első alkalommal az adventi dekoráció elemeként karácsonyi hangulatot idézett. Januárban átfestették fehér színűre, és új ötleteket társítottak a létra díszletcélú alkalmazásához. A Valentin-napi dekorációt a tavaszi, a március 15-ei, majd a húsvéti csend­élet követte, és előkészületben van már az anyák napi díszlet. A létraötlet a művelődési ház vezetőjétől származik, a kiállítások és a dekorációk elkészítésében

Spacsek Ágnes kulturális asszisztens és Gyenisné Gyöngyi, az intézmény takarítója jeleskedik.

– A létra dekoráció célja, hogy emlékeztessen mindenkit: művelődési házunk nem üres, továbbra is dolgozunk, bár más körülmények és lehetőségek között, mint eddig – tette hozzá Sütő Krisztina.