Az ercsi Horváth Istvánt 80 éves korában köszöntötték

A koronavírus-járványra tekintettel kis létszámban, egészen pontosan Szabó Tamás, Ercsi polgármestere és Flórián Gábor, az Ercsi Kinizsi szakosztályának elnöke látogatott el az egykori labdarúgóhoz.

Több évtizedes futballkarrier és több évtizedes edzői múlt áll Horváth István mögött, aki úgy véli, a labdarúgásnak köszönheti, hogy lett belőle valaki.

– A focinak köszönhető, hogy szakmát kaptam, hogy megnősültem, hogy lakáshoz jutottam. Ez mindig megmarad bennem, már fiatalkoromban is egész nap a grundon voltam és fociztam, s ez végigkísérte az egész életemet – emlékezett vissza a sikeres sport- és szakember, aki elmesélte azt is, az akkori bajnokcsapat hogyan tudott nyerni.

– Egy nagyon-nagyon egységes és nagyon jó csapat volt ez. Barátok, sőt testvérek voltunk, éjjel-nappal együtt „lógtunk”. A csapatkapitány tagja volt egy baráti körnek, annak vezetője egy győztes meccs után mindig meghívta a csapatot egy pohár sörre a postával szemben lévő éttermébe. Ez az összetartozás megmutatkozott a magánéletben is, de legfőképpen a pályán. „Egy mindenkiért, mindenki egyért” elvet követve harcoltunk egymásért – eleveníti fel a pár éve még a város női csapatát is dirigáló Horváth István. Mint mondta, hiába hagyta abba már jó ideje a futballt, teljesen sosem tud elszakadni tőle, hiszen most éppen az unokája mérkőzéseire jár fel a fővárosba, vagy fia, Horváth Tamás mérkőzéseit nézi meg, aki a Heves megyei I. osztályban lévő Bélkő SE – Bélapát vezetőedzője.

– Mikor lemegyek sétálni, és látom, ahogy a gyerekek fociznak, mindig elfeledkezem, hova indultam, s inkább őket nézem – a labdarúgás szeretete nagyon mély nálam.