Az eddig enyhe tél kedvez a kár- és kórokozóknak is

Vajon milyen hatással lesz a szántóföldi növényekre, ha a hónapok óta tartó, szinte tavaszias enyheség után tényleg berobban az ígért „szibériai hideg”? Az Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári mezőgazdasági intézetének tudományos osztályvezetője szerint ez több mindentől függ. Más következménye lesz ugyanis annak, ha a keményebb fagyok hótakaróval, s más, ha hó nélkül érkeznek. Ha az utóbbi történik, kedvezőtlen hatással lehet a tavaly az őszi esők miatt késve elvetett s ezért most még alulfejlett gabonákra, de a fejlettségben előbbre tartó növényeknél is okozhat gondot. Az is kárt okozhat, ha a bőségesebb csapadék miatt vízzel telítődött talajban, a növények gyökerénél jégkristályosodás alakul ki – magyarázza Vida Gyula.

A szakember több évtizedes tapasztalata alapján úgy véli, hogy a hagyományos őszi búzák kevésbé érzékenyen reagálnak, jobban átvészelhetnek egy kemény időjárás-változást, mint az ugyancsak ősszel elvetett, de tavaszi jelleget biztosító géneket hordozó fajták. Tudományos szempontból is érdekes és hasznos lesz megfigyelni, miként reagálnak a növények arra, ha az enyheséget valóban felváltja egy hosszabb ideig tartó „szibériai hideg”. Arra, hogy meglepő reakciók is történhetnek, a szakember a kutatóközpont programozható hőmérsékletű fitotronjában korábban elvégzett kétlépcsős tudományos kísérletet említette példaként. A program során az enyhe hőmérsékleten fejlődésnek induló növényeket előbb mínusz 15–17 fokos fagynak, majd egy újabb enyhébb periódust követően „melegebb”, mínusz 10 fok körüli hőmérsékletnek tették ki. Az eredmény: a keményebb fagyot túlélte a növény, a mínusz 10 fokban viszont károsodott. Vida Gyula szerint egy hosszabb ideig tartó hidegre azért is szükség volna, mert az jelentősen hozzájárulna a kár- és kórokozók gyérítéséhez. Az enyhe telet ugyanis „vígan” túlélik a rovar kártevők és a különböző gombás fertőzéseket okozó kórokozók, nem is beszélve a szántóföldi növényeket károsító, népes mezeipocok-állományról. Mindez jelentősen megnöveli a gazdák növényvédelem-költségeit.

A fehérvári Aranybulla Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője a határt járva úgy tapasztalja, hogy az időben, még a nagy őszi esők előtt földbe kerülő őszi vetéseket jó állapotban érte a fagyosabb időjárás, és az eddigi enyhe télnek köszönhetően a későn elvetett növények is „összeszedték magukat”. S hogy a további fejlődésük is biztosított legyen, a gabonaféléknél már a hónap elején megkezdték, a többi őszi vetésű növénynél pedig a hónap közepén megkezdik a tápanyag-utánpótlást. Mivel a munkát már a hét eleji csapadék érkezéséig is lassította az átázott, nedves föld, igyekeztek akkor dolgozni, amikor a gépek rá tudtak menni az éjszakai, hajnali fagy­tól keményebb talajra. Ha a határban egyelőre kevesebb is a munka, a gépműhelyekben igazi nagyüzem van. A gazdaságokban mindenütt a vége felé jár a munkagépek, -eszközök javítása, téli karbantartása, a következő hónapok pörgős tennivalóira való felkészítése.