A jövő hét elejére magtárban a gabona

A legnagyobb nyári munka idején, a kisebb kényszerpihenőket leszámítva, csaknem mindenütt zavartalanul tudtak dolgozni az aratók. Székesfehérvár környékén például mindössze három napig kellett a lezúduló csapadék és az átázott talaj miatt leállni a kombájnokkal, Martonvásáron és környékén pedig csupán fél napig voltak kénytelenek szüneteltetni a munkát.

Ennek, valamint a kifejezetten jó gépkapacitásnak köszönhetően a hét közepére megyeszerte végeztek a kenyérgabona mintegy 90 százalékának a betakarításával, s ha az időjárás nem szól közbe, a jövő hét első felében a teljes termőterületről a magtárakba kerül a kenyérgabona. A terméseredményekről végleges és hivatalos megyei adatok még nincsenek – azokra az aratás befejezéséig várni kell, de az biztos, a hosszan tartó aszály és a szeszélyes időjárás miatt az idén nem számíthatnak rekordtermésre a gazdák. A korábbi években megszokottnál nagyobb a „szóródás” az egyes termőterületek hozamai között, a gyengébb minőségű talajokon és az időjárás szeszélyeinek jobban kitett térségekben gyengébb, a jó minőségű, kedvezőbb fekvésű földeken nagyobb termést takaríthatnak be a gazdálkodók.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei szerint egy átlagos évnek megfelelő, várhatóan hektáronként öt és fél tonna kenyérgabona kerülhet be a megyei magtárakba. A jó gabonatermő területeken ennél azért valamivel nagyobb hozamok is várhatók. A Székesfehérvár határában gazdálkodó s az aratással a héten végzett Aranybulla gabonatábláiról – a még nem végleges adatok alapján – 6 tonnás hektáronkénti átlagtermésre számít Szabó Gábor növénytermesztési ágazatvezető.

– Nehéz évük van a gabonatermesztőknek. Az ország más vidékein, főként a keleti országrészben gazdálkodók elkeseredetten számolnak be az időjárás okozta pusztításról. Mint mondják, vannak olyan gazdaságok, ahol a belvíz miatt nem csak a búzát nem tudják aratni, de még az annál korábban beérett árpát sem tudták még betakarítani. Országosan mintegy 10 ezer hektárt borít belvíz, s valamivel több, mint 20 ezer hektárnyi átnedvesedett talajra nem tudnak rámenni a gépek. Az alföldi térségekben kialakult helyzet súlyosságát jól mutatja egy ottani gazda által küldött fotó, amelyen két nagy teljesítményű traktor próbálja kihúzni a gabonatáblából az átázott talajon mélyen megsüllyedt kombájnt – osztja meg az általa más országrészben tapasztaltakat a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének tudományos osztályvezetője. Vida Gyula szerint a terméseredményeket illetően túlzott bizakodásra nem ad okot a gabonater­mesztés idei éve, de némi öröm az ürömben, hogy a gabonaárak egyelőre nem alakulnak rosszul, sőt, kifejezetten megnőtt a minőségi búzák ázsiója a piacon.

Ez pedig jó hír a hazai vetésterület mintegy harmadán martonvásári nemesítésű búzákat termesztőknek. A megyénkben működő kutatóbázis szakemberei ugyanis innovációs programjuk keretében a kalászos gabonák olyan új generációját állították elő, amelynek „családtagjai” a jó termőképesség és a kimagasló alkalmazkodóképesség mellett magas minőségűek és kiváló malomipari tulajdonsággal is rendelkeznek.