Székesfehérváron kiemelkedően magas a vásárlóerő

Továbbra is jelentősek a területi eltérések a vásárlóerőben Magyarországon. Az átlag feletti vásárlóerővel rendelkező települések elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatók, míg a szegényebbek Észak-Kelet-Magyarországon és Dél-Magyarországon – tűnik ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. lapukhoz eljuttatott közleményéből.

A 2009-2016-os adatokat összevetve megállapítható, hogy ahol 2016-ban magas volt az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott volt a legnagyobb az emelkedés is, tehát a gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak. A gazdaságkutató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználva becsülte meg a települések vásárlóerejét. Ennek alapján 2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő átlagosan 1,2 millió forint volt Magyarország településein, ugyanakkor a legszegényebb és a leggazdagabb település között csaknem 3 millió forint volt a különbség.

Az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem, 1,2-1,4 millió forint közötti vásárlóerőt 787 településen és 4 budapesti kerületben becsültek, míg átlag felett, 1,4-1,6 millió forintot 442 településen és 6 kerületben. Kiemelkedő 189 település és 12 kerület helyzete, ahol 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó átlagos vásárlóerő.

A GKI szerint – az inflációt nem számítva – a vásárlóerő csökkent 55 településen és egy budapesti kerületben, míg 156 településen és a főváros 4 kerületében stagnált. 15-30 százalék közötti nominális vásárlóerő-növekedés ment végbe 677 településen és 2 kerületben, 30-45 százalékos 1218 településen és 7 kerületben. Közel ezer – szám szerint 967 – településen és 6 kerületben átlag feletti, 45-80 százalékos volt a jövedelembővülés. Kimagaslóan, 80 százalék felett 78 településen és 3 kerületben nőtt a vásárlóerő.

Fejér megyében a községekben az egy főre jutó vásárlóerő átlagosan 1 millió 429 ezer 700, a városokban 1 millió 493 ezer 600 forint volt 2016-ban – közölte a GKI lapunk érdeklődésére. Az eltérések azonban Fejér megyén belül is jelentősek. Míg az ország egyik gazdaságilag legerősebb településén, Székesfehérváron 1 millió 823 ezer 300 forint volt az egy főre jutó vásárlóerő az adott évben, addig Sárbogárdon 1 millió 316 ezer 300, Enyingen pedig 1 millió 188 ezer 600 forint – tudtuk meg a gazdaságkutatótól. A különbségek azonban a megyén belül lényegesen kisebbek annál, mint ami az ország leggazdagabb, illetve legszegényebb települése között tapasztalható.

AZ UNIÓS ÁTLAG ALATT A FOGYASZTÁS

Magyarországon a háztartások egy főre jutó fogyasztása 2016-ban – vásárlóerő-paritáson számolva – az uniós átlag 62,6 százalékát érte el a KSH szerint. Az uniós tagállamok rangsorában a magyarországi háztartások egy főre jutó fogyasztása a 25. legnagyobb volt, amivel Romániát, Horvátországot és Bulgáriát előztük meg. A visegrádi országok közül Csehország és Lengyelország relatív helyzete gyakorlatilag nem változott, Szlovákiáé viszont romlott, de a háztartások egy főre jutó fogyasztása mindhárom országban nagyobb volt, mint hazánkban.