FEOL
Fejér vármegyei hírportál
Vészvillogó
A Magyar Vívószövetségben igazán remek lehetne a hangulat, hiszen pengeforgatóink kiválóan teljesítettek az olimpiai kvalifikációban: három csapatunk is kiharcolta a párizsi részvételt (férfi és női kardozóink ráadásul világbajnoki címvédőként léphetnek majd pástra a francia fővárosban), ami kilenc egyéni indulási lehetőséget is jelent, s még lett további három egyéni kvótánk. Ám az egyikkel nagy baj van, és szörnyen kínos a történet. Mert doppingügy van a magyar vívásban, a magyar olimpiai csapatban.
És ez akkor is így igaz, ha a női párbajtőrözők világranglistáján negyedik helyén álló Kun Anna nem akadt fenn egyetlen doppingellenőrzésen sem. Ám a doppingellenőrök szerint tizenkét hónapon belül háromszor is előfordult, hogy nem tudták elérni a holléti nyilvántartásában általa megadott ráérési időben, és ez már doppingvétségnek számít.
Kétszer lehet hibázni, az olyan, mintha meg sem történt volna, a harmadik hiba után viszont lesújtanak az illetőre, és legkevesebb egyéves eltiltást rónak ki rá.
A Magyar Antidopping Csoport (MACS) a honlapján részletes tájékoztatást ad arról, mit jelent a holléti nyilvántartás. Az elsődleges nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó sportolók – olimpiai kerettagok esetében természetesen erről van szó – negyedévente kötelesek tájékoztatást adni az Adams rendszerben a rendszeres tevékenységükről, a versenynaptárukról, az éjszakai szállásukról, és napi 60 perc „ráérési” időt kell megadniuk, amikor a doppingellenőrök rendelkezésére állnak. Ám ezt a ráérési időt a megadott időpont előtti utolsó másodpercig lehet módosítani egy telefonos applikáción keresztül. A MACS nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, problémát okozhat a nem beazonosítható lakcím, és még a kapucsengő meghibásodása is, mert a helyszínre vezényelt doppingellenőrök – tekintettel a doppingellenőrzés előre be nem jelentett jellegére – fő szabály szerint a keresett sportolót telefonon nem hívhatják.
Azt, hogy Kun Anna esetében, eseteiben mi történt pontosan, nem tudjuk, mindenesetre a versenyző jogi támogatással megpróbálja bizonyítani, hogy a közleménye szerint „az ellene regisztrált mulasztások nem önhiba, hanem külső körülmények miatt történtek”. Mindazonáltal nehezen érthető, ha egy rutinosnak számító, 28 éves versenyző már kétszer hibázott, miként fordulhat elő, hogy az olimpia előtt nem kapcsol be nála a „vészvillogó”: harmadszor nem hibázhat.
Kun Anna esete intő példa valamennyi magyar sportoló számára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.