Hírek

2017.03.24. 20:35

Seuso: beindult a kincskeresés

Polgárdi - A római kori ezüstkincs lelőhelyére vonatkozó feltételezések tovább foglalkoztatják az érdeklődőket. Voltak és vannak új elgondolások is, ma még egyik esélye sem zárható ki - kivéve, ha valamelyik verziót igazolják az utóbbi hetekben nagyobb médiafigyelmet kapott, tavasszal várható régészeti kutatások.

Tóth Sándor

A Dénes József régész, lelőhelyvédelmi szakértővel készült újabb interjút a hét elején tettük közzé lapunkban. Ebből kiderült, a szakember úgy véli, az eddig ismertnél sokkal gazdagabb leletanyagot, a Seuso-kincs még jelentős részét rejtheti a Kőszárhegy melletti Szárhegy déli lejtője, ahol 1976 őszén munkagéppel ástak ki egy pincét.

A kutatórégész Seuso-lelőhellyel kapcsolatos megállapításairól tudomással bír Dézsy Zoltán filmrendező, aki több mint két évtizede keresi az ezüstkészlet megtalálási helyét. A Duna TV-n premier előtt álló Seuso II. című dokumentumfilmje szerint a Polgárdi kőbányában munkagéppel végzett külszíni fejtés során került elő a kincslelet. Véleményét a Dénes József elmélete alapján várható régészeti kutatásokkal kapcsolatosan - amely szerepel a Magyar Nemzeti Múzeum munkaprogramjában - a következőkben összegezte:

Dézsy Zoltán Seuso-filmje új részének sikere van, de gáncsoskodói is akadnak. A képen a rendező a budapesti bemutató helyszínén Fotó: Seuso II. filmprodukció

- A legfontosabb, hogy minden hír, közlés, riport, információ, amely a Seuso-leletről szól, jót tesz az ügynek. Ha nincs a média, s az ezzel együtt járó nemzetközi figyelem, akkor már régen elsüllyeszthették volna az ezüstszerviz jelenleg ismert tárgyait egy széfben. Így viszont egyre közelebb járunk a sikerhez. Nagyon szurkolok az új ásatásnak, amelyről egyelőre semmi hivatalosat nem tudni. Kicsit furcsállom, hogy nem a székesfehérvári régészek - így Nádorfi Gabriella és kollégái - az illetékesek a Szárhegyen tervezett régészeti kutatásokban, de az is lehet, hogy nekik is kötelező titkolózniuk.

Örülök, hogy 1997-es filmemet sokszor megismételték - remélem, így lesz ez a második résszel is. Egy alkotó számára mindig fontos, hogy a munkája visszhangot keltsen, s ha Dénes József sikeresen továbbgondolta Magda József riportalanyom szavait, az akár eredményes is lehet. Én úgy látom - és az új filmemben így is rekonstruáltam, hogy markológép kaparta ki a kincset, s a gépkezelő szólt a leletekhez jobban értő Sümegh Józsefnek.

A dokumentumfilm tavasszal, valószínűleg a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyíló Seuso-kiállítással egyeztetett időpontban látható majd. Dézsy a tavalyi fehérvári bemutató óta sok vetítéssel egybekötött közönségtalálkozón vett részt. A Magyar Tudományos Akadémián is levetítik májusban a filmjét, ahová meghívták egy szerzői estre, beszélgetésre. A siker ellenére akadnak gáncsoskodók is:

Ilyen oszlopai voltak annak a fűtésalagútnak, ahonnan az ezüstkincs előkerült. Pereczes Ferenc a helyszín makettjét készíti

- Egy ügyvédi iroda levélben próbálta cenzúrázni a Seuso II-t. Vicces, hogy ezt egy olyan DVD-kópia alapján tette, amelyet bűncselekmény útján szereztek meg produkciónktól. Ez könnyen bizonyítható, ugyanis még nekem sincs DVD-m - biztonsági okokból nem készítettünk. Amit az ügyvédi iroda kifogásolt, azt csakis stúdiónk rendszerének feltöréséből szerezhette. Egyelőre nem tettem feljelentést az ügyben, más munkák és a film izgalmas utóélete foglalkoztat. Több tanú jelentkezett a premier után, akiket összehoztam a székesfehérvári Szent István Király múzeum illetékeseivel. Fontos és új információk kerültek előtérbe, s szerintem ebből is lesz ásatás.

Az említett területen az első leleteket (római kori érméket és egy állatfigurás ólom-üstöt) találó nyugdíjas asztalos mesternek, Pereczes Ferencnek is megvan a maga véleménye a Szárhegyen tervezett régészeti kutatásról.

- Nincs ott semmi! Hiába költenek a szárhegyi kutatásra, ott nem találnak semmit - mondja hangsúllyal a régészet iránt érdeklődő mesterember. - A kincset Sümegh József a palota fűtésalagútjának feltörésével találta meg, nem máshol volt elásva vagy valamilyen üregben, erről magam is meggyőződtem a helyszínen, meg egy olyan embertől is tudom, aki a börtönből kiszabadulva elmondta a történetet.

A Szárhegy környékén keresi viszont továbbra is a Seuso-palotából menekített és elásott értékeket egy fiatal kutató, aki egyelőre még nem kíván névvel szerepelni. Évek óta foglalkoztatja, hogy egy római kori alagútba vagy nagyobb kiterjedésű földalatti járatba rejthették el Seuso-kincset, elképzelését terepbejárásai is alátámasztották. Azonban hiába próbálta megosztani ismereteit a székesfehérvári múzeum munkatársával.

A feltételezett Seuso-palota méltatlanul elhagyatott régészeti területén csontok bukkannak a felszínre, pedig több mint egy évtizede tervek is készültek az épület rekonstrukciójára Fotó: Illisz Attila, Tóth Sándor

Azt a mai napig rejtély fedi, hogy a kincses alagútkeresők közé tartozhatott-e a néhai Cserményi Vajk régész, a Szent István Király Múzeum volt igazgatóhelyettese. Vele kapcsolatban Somogyi Lajosné - Katalin asszony - a Seuso-ügy egyik tanúja ezt mesélte el e sorok írójának adott interjújában: "Felhívtam a római kutatásokkal foglalkozó régész ismerősömet, Cserményi Vajkot. Neki elmondtam mindent, amit Sümegh Józseftől hallottam az alagútról és az ott talált kincsekről. Rajta keresztül nemcsak az Országos Rendőr-főkapitányság műkincsvédelmi nyomozóival kerültem kapcsolatba, hanem ő is mellém állt. Segített igazolni, hogy amit a velem felvett bűnügyi jegyzőkönyvek tartalmaznak, valósak lehetnek.

Elsősorban a Sümegh által talált alagúttal kapcsolatban különböző kutatásokat végzett, régi térképeket tanulmányozott, és maga is készített vázlatokat. Együtt is jártunk levéltárakban, múzeumokban és még földhivatalokban is, például Pannonhalmán, Veszprémben, Pápán. Egy hétvégén beszéltem meg vele találkozót, hogy néhány információt az általa összeállított térképen, a helyszínen is pontosítunk. Hiába vártam. Már csak egy hozzátartozójától tudtam meg - aki a mobiltelefonján bejelentkezett -, hogy elhunyt. Ha Cserményi Vajk ma is élne, állítom, közelebb állnánk a Seuso-rejtély megoldásához!"

Emberi csontok, cseréptöredékek

A filmrendező által prognosztizált ásatást erősíti meg egy bizalmas forrásból szerzett információnk: az illetékes önkormányzattól valóban kértek engedélyt a régészeti kutatásra. A Szabadbattyán és Úrhida melletti útszakasz közelében van a korábbi feltárások területe, ahol Seuso feltételezett palotáját sejtik az archeológusok, viszont az utóbbi években csak "feketén ásók", az illegális kincsvadászok látogatják. A régészeti terület méltatlan ahhoz az állapotához, mint amit érdemelne - több helyen emberi csontok, cserépedény töredékek bukkannak ki a földből. Itt talált római kori érméket és egy állatfigurás ólomüstöt Pereczes Ferenc asztalos.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget