Jánoska Antal: Akit teljesen elbűvölt az ördög bibliája

Jánoska Antal gyűjtő, kutató legutóbb a Hetedhét Játékmúzeum vendége volt, és mesélt a kártya históriájáról, a kártyajáték kultúrájáról. Kiderült: több mint harminc éve szeretett bele a tarokkba, péntek estéken a barátaival hatalmas kártyacsatákat vívnak. A komoly, kombinációs készséget is igénylő kártyajátékokról - a tarokkról, a bridzsről, az ultiról - azt tartja, művelésük igazi szellemi sport, agytornát igényel, másfelől jó szórakozást jelenthet. A kártya összehoz, van mód beszélgetésre, csipkelődésre. Ezért Jánoska Antal sajnálja, hogy mindez a fiatalok életéből mára kiszorult: a számítógépes kártyaprogramok ezt a kikapcsolódást nyújtó társas együttlétet nem tudják helyettesíteni...

A játék ráirányította Jánoska Antal figyelmét a kártyalapokra, a kártyafestés, a kártyagyártás múltjára, és képzőművészeti, nyomdatörténeti értékkel bíró, különleges kártyalapok gyűjtőjévé vált. De a kártyával kapcsolatos ábrázolásokat, a kártyázás eszközeit is gyűjti. (Tudták önök, hogy hajdanán kártyaprést használtak a deformálódott lapok kiegyenesítésére ?) Emellett a gyűjtő a legkülönbözőbb szakkönyveket is beszerezte, sőt, szerzőként ő maga is gyarapította a kártyakultúrával kapcsolatos hazai kiadványok számát.

Rodolfo, a híres bűvész a jokeren

Előadásából megtudtuk: tucatnyi nemzet állítja, náluk találták ki ezt a játékot. Annyi bizonyos, a Távol-Keleten kell keresnünk az eredetét. Ott jelentek meg először a sakk-kártyák, dominókártyák. Arról is megoszlanak a vélemények, hogyan került a játék keletről Európába: keresztes vitézek vagy a velencei kalmárok hozták-e, vagy a mór terjeszkedés volt az oka... Biztosat nem tudni.

Annyi bizonyos, hogy a kártyagyártás története is egészen izgalmas: kezdetben kézi festéssel készültek a lapok. (Egyesek szerint a szentképfestők ezzel is foglalkoztak, innen származik az ördög bibliája elnevezés...) Majd fametszetek készültek, amit a rézmetszés, acélmetszés követett, hogy aztán kőnyomattal, végül pedig ofszetnyomtatással állítsák elő a lapokat. Jánoska Antal mindenesetre vetített képeken igazi különlegességeket mutatott meg nekünk. A kártyákon mitológiai, történelmi, irodalmi alakok egyaránt szerepeltek. Láttunk igazi kuriózumokat: Zichy Mihály festőművész például cári megbízásra vadászjeleneteket örökített meg kártyalapokon az 1880-as években. De különlegesség a német B. Dondorf zenei kártyája az 1865 körüli időkből: a kártyákon még kotta is szerepel, a dallam akár le is játszható...

A gyűjtő, Jánoska Antal a Hetedhét Játékmúzeumban Fotó: Molnárt Artúr

De olykor a politika is szerepet kapott a kártyatörténelemben. A debreceni Kutasi Imre kártyáját betiltották: ő ugyanis a szabadságharc résztvevőinek portréival akart 1875-ben paklit kiadni. Politikai kártya (politikusok képeivel) nálunk a rendszerváltás utáni időszakból is ismert: a francia kártya lapjain Göncz Árpád volt az ász. De Honthy Hanna születésnapjára is gyártattak römikártyához jokert a színésznő képmásával az 1930-as években. Honthy Hanna állítólag szeretett kártyázni, de utált veszíteni. Ezért, aki jóban akart maradni vele, hagyta nyerni... Az is kiderült, hogy december 29-ét a ,magyar kártya napjává nyilvánították. Minden évben ilyenkor koszorúzzák meg Schneider József kártyafestő emléktábláját: ő készítette a magyar kártyaként ismert sorozatot Tell Vilmos szabadságharcának felidézésével.

Az biztos, a Játékszalon vendégei ezúttal csak nyertek, hiszen Jánoska Antal gyűjteményében szebbnél szebb kártyalapok vannak. Ráadásul hallhatták a hozzájuk kapcsolódó sztorikat is.