2015.08.01. 09:42
Veszélyes nyaralás: tanácsok a túlélésért
Az augusztus a nyaralási főszezon, s évről évre egyre többen és egyre messzebbre szeretnének eljutni. Az egzotikus tájak azonban veszélyeket is rejtenek magukban.
A turista nemcsak szemtanúja, de áldozata is lehet terrorista-akcióknak. Horváth Sándor azoknak ad tanácsot, akik kalandos utazásra készülnek. Őt kérdeztük, annak kapcsán, ami nemrég a tunéziai Szúszában történt: a gumicsónakjukat a strandon kikötő, rövidnadrágos merénylők napernyőből előrántott gépfegyverrel mészároltak le közel negyven nyugati turistát. A lövöldözést később szállodákban folytatták. Magyar áldozata szerencsére nem volt a történteknek, de a hír hallatán eszünkbe juthatott: akár mi is a helyszínen lehettünk volna. Hiszen Tunézia hazánk fiainak is igen kedvelt úti célja. Akkor mostantól sehol sem vagyunk biztonságban?
Horváth Sándor exkommandós, biztonsági szakértő, a Túlélés című könyv szerzője szerint ha egy-egy konkrét veszélyhelyzetre nem is készülhetünk fel előre, bizonyos sémákat gondolatban begyakorolva kisebb eséllyel válhatunk áldozattá.
– Szinte lehetetlen pontosan megmondani, mit kell, vagy akár mit kellett volna tenni hasonló szituációban, amilyen a tunéziai eset volt. Ha nem látjuk előre a veszélyre utaló jeleket, akkor nehéz jól reagálnunk rá. A reagálási időnk mindenképpen lassabb, mint maga a támadás. Pár másodperc már azzal eltelik, hogy felfogjuk, mi történik Ha pedig korábban soha nem játszottuk el magunkban egy „mit tennék, ha" sablont, akkor veszélyhelyzetben le is fagyhatunk.
A szakértő véleménye az, hogy egy olyan hirtelen lövöldözésnél, mint amilyen a szúszai volt, minél gyorsabban fedezéket kell keresni.
– Fedezéknek nevezzük azt, ami meg is véd, nem csak elrejt, tehát nem lőhető át, ha fegyveres támadásról van szó. Ha ilyen nincs a látókörünkben, akkor bármilyen objektum megfelel, ami mögé el tudunk bújni, tehát rejtekhelyként funkcionálhat.
Bárhol kerülhetünk veszélyhelyzetbe, legyen az egy piac, vagy akár egy ötcsillagos szálloda strandja. Fotó: Lovász Lilla
Jó tehát, ha nyitott szemmel járunk, bárhol legyünk is, akár a strandon vagy a szállodában:
– Sokan azt mondják, ez paranoia, de úgy vélem, egészséges rutinná kellene válnia, hogy megfigyeljük a környezetünket. Amikor például megérkezünk egy szállodába, alapvető, hogy tudjuk, hányadik emeleten van a szobánk, nézzük meg, merre van a vészkijárat, és nem árt, ha tisztában vagyunk az épület tűzbiztonsági fokozatával. Bárhová közlekedünk, jó ha tudjuk, hol vannak azok a lehetséges pontok, ahová egy támadás esetén elbújhatunk. És az sem paranoia, hogy végigjátszunk magunkban egy-egy „mi lenne, ha" sémát: merre indulunk, ha tűz üt ki, milyen sorrendben és kit értesítünk, ha bármi baj van.
Az is fontos, hogy ismerjük, milyen messze található a tartózkodási helyünktől egy olyan biztonságos hely, mint amilyen például a városháza, a kórház, a rendőrség, a tűzoltóság.
– A körülöttünk lévő emberek viselkedését figyelve ugyancsak észrevehetünk veszélyes jeleket, amivel elkerülhetjük, hogy mi is részesei legyünk egy támadásnak – teszi hozzá a szakértő.
Egy fegyveres támadásnál, terrorista-akciónál jóval általánosabb, hogy a turista zsebtolvajok áldozata lesz. Ennek elkerülésére is szolgál tanáccsal Horváth Sándor.
– Ha a szállodában van olyan biztonságos hely, amely alkalmas az értékeink tárolására, ezt használjuk ki. Ne tartsunk magunknál sok készpénzt, így nem hívjuk fel egy-egy fizetésnél a figyelmet tárcánk tartalmára. Ha nincs lehetőség elzárni a bankókat, akkor se egy helyen tároljuk őket, hanem kisebb egységekre osztva a ruházatunkban, illetve a családtagok közt szétosztva hozzuk-vigyük magunkkal.
Nem árthat, ha nálunk van a rendőrség, a mentők és a magyar nagykövetség, vagy konzulátus telefonszáma. És bízzunk abban, hogy soha ne legyen rájuk szükség.