Tátott szájjal, csillogó szemekkel (Videóval, galériával!)

Csak ámultunk és bámultunk, amikor átléptük a Halász Gedeon Eseményközpont küszöbét. Előterén, vagy éppen tágas udvarán melegítő táncosok látványa fogadott minket, akik tudatos egyszerűséggel, játékos gyakorlatokkal mozgatták át egész testüket és szellemüket. Az épület tágas tereit, próbatermeit korlátlan, szilaj szabadságérzet járta át és rögtön nyilvánvaló volt, hogy itt valami különleges van születőben, valami egyedi dolog történik.

Az esemény missziója, ahogy Varga Rita, a FrenÁk Társulat menedzsere elmondta, kezdi beteljesíteni küldetését és az immáron hároméves esemény fokozatosan megveti lábát vidéken is. Mint mondta, a közönségük háromnegyed része innen a környékről, Fejér megyéből jött, ami alátámasztja, hogy a fővároson túl, a Velencei-tó partján is értő fülekre és szemekre talált a magas kultúrához tartozó művészeti ág,  a kortárstánc. A siker több összetevős – folytatta –, hiszen azon felül, hogy az érdeklődők látványos, különböző stílusokat bemutató produkcióknak lehettek szemtanúi, ők maguk is bekapcsolódhattak a fesztivál, valamint a táncosok mindennapi vérkeringésébe. Merthogy a különböző foglalkozásokon nem csak kérdezhettek tőlük, de a bátrabbak együtt is táncolhattak a művészekkel és saját bőrükön tapasztalhatták meg a „Frenák stílust", a maga dinamikus mozgásvilágával. Érkezésünkkor éppen Vasas Erika, a FrenÁk Társulat táncművésze tartott bemutatót a földszinti nagyteremben és együtt gyakorolt a művészeti ág kedvelőivel..

A táncművészeti csemegének is beillő minifesztivált idén három napon át is élvezhették a kilátogatók. A 10. színházi olimpia programelemeként öt külföldi tánctársulat (francia, német, finn, portugál, ír) és egy minimalista gitárperformansz is bemutatkozhatott, nem feledkezve a házigazdákról sem, akik péntek este a Fiúk című előadáson keresztül bemutatták a férfilét alaptípusait –többek között a „macsót”, a „nárciszt” és a „Herkulest –, és az ebből fakadó megpróbáltatásokat is kibontották. Olyan képeket festve a színpadra, amelyek bármely kortárs művészeti kiállítóteremben is megállnák a helyüket.