Kegyetlen körülmények nehezítik a gigantikus antarktiszi jégtömb kutatását

Vissza kellett fordulnia az Antarktiszról leszakadt hatalmas jégself kutatására indult hajónak, mert a tengert borító, helyenként öt méter vastag jégrétegen képtelen volt átjutni – jelentette be pénteken a Brit Antarktiszi Kutatócsoport (BAS).

Az RRS James Clark Ross kutatóhajó útját nagyon lelassította a vastag jégtakaró:

24 óra alatt 8 kilométert sikerült előrejutnia. Mivel még 400 kilométeres út állt előtte, a brit expedíció úgy döntött, hogy visszafordul.

„Az anyatermészet nem volt kegyes hozzánk ezen a küldetésen” – fogalmazott Katrin Linse, a kutatócsoport vezetője.

Közben az Északi-sarkon éppenséggel elvékonyodott a jégsapka, és melegebb van, mint Európa egyes részein. A jég kiterjedése is rekordszintre csökkent.

A kutatóhajó a Larsen C jégselfhez indult, amely tavaly szakadt le az Antarktiszról. A Larsen C minden idők egyik legnagyobb leszakadt jégtömbje, területe mintegy 5800 négyzetkilométer, nagyobb, mint Trinidad.

A kilenc kutatóintézet tudósaiból álló kutatócsoport a Larsen C helyett most északabbra hajózik, és azon a helyen gyűjt majd mintákat a tengerből és a tengerfenékről, ahol 1995-ben egy másik jégself szakadt le.

Bár az Antarktisz partjain néhol nagyon vastag a jég, a teljes kontinens körüli jég kiterjedésének mértéke az évszakhoz képest az eddigi feljegyzések alapján a második legkisebb, a tavalyit sem éri el az amerikai hó- és jégadatokat regisztráló központ szerint.

A modern ipari termelés kezdete előtti korszakhoz képest a Föld felszínén egy Celsius-fokkal nőtt világszerte az átlaghőmérséklet.

Ezt a trendet a klímakutatók szerint az emberek okozta üveghatású gáz kibocsátásának növekedése alakítja.

A 2015-ös párizsi klímatalálkozón csaknem 200 ország vállalta, mindent megtesz, hogy két Celsius-fok alatt tartsa a globális felmelegedést.

Borítókép:  polarman/Shutterstock