Izraeli–palesztin konfliktus

2024.03.21. 07:12

A Gázai övezet épületeinek 35 százaléka megsemmisült

Az izraeli–palesztin háború 167. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Házromok a Gázai övezetben Dél-Izraelből nézve 2024. március 19-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Ariel Schalit

A Gázai övezet épületeinek 35 százaléka megsemmisült

A Gázai övezetben található épületek 35 százaléka megsemmisült vagy megrongálódott a palesztin területen az elmúlt hónapokban folytatott izraeli hadműveletek következtében – közölte az ENSZ műholdas központja (UNOSAT) csütörtökön műholdas felvételek elemzése alapján.

Az UNOSAT február 29-én nagy felbontású műholdképeket gyűjtött össze, majd a felvételeket összehasonlította a konfliktus kezdetekor készített műholdképekkel.

A felvételek tanulmányozása során megállapították, hogy 

a Gázai övezetben az épületek 35 százaléka, 88 868 építmény megsemmisült vagy megrongálódott. Pontosan 31 198 épület semmisült meg, 16 908 súlyosan megrongálódott, 40 762-ben pedig közepes épületkárok keletkeztek.

Az előző értékeléskor, januárban az építmények 30 százalékát minősítették megrongálódottnak vagy leromboltnak, azóta közel húszezer épület jutott ugyanerre a sorsra.

Izraeli harckocsi a Gázai övezet határánál, Dél-Izraelben 2024. március 19-én
Fotó: Ariel Schalit / Forrás: MTI/AP

Az ENSZ-központ most azt is közölte, hogy Hán-Júnisz és Gáza kormányzóságokban tapasztalták a legnagyobb emelkedést: Hán-Júnisz térségében 12 279 építményben keletkezett kár - magában Hán-Júnisz városban különösen sok, 6663 újonnan lerombolt épületről számoltak be -, Gáza kormányzóság területén pedig 2010 épület rongálódott meg.

Megnőtt a terrorfenyegetettség Dániában

Megnőtt a terrorfenyegetettség Dániában és a dán érdekeltségek ellen külföldön – közölte a dán belbiztonsági és hírszerző szolgálat (PET) csütörtökön.

A hivatal szerint elsősorban az Izrael és a Hamász palesztin szélsőséges szervezet fegyveresei között kiéleződött gázai konfliktus, valamint a tavaly Dániában elkövetett Korán-égetések járultak hozzá a biztonsági helyzet romlásához.

A Dán Hadsereg (Forsvaret) katonái őrködnek a koppenhágai zsinagóga előtt 2023. december 16-án
Fotó: Nils Meilvang / Forrás: AFP

A PET fenntartotta az országban jelenleg érvényben lévő 4-es általános fenyegetettségi szintet, amely a második legmagasabb az 1-5-ig terjedő skálán. Azonban elmondásuk szerint a terrorfenyegetettség kockázata az adott szinten belül magasabb lett.

Az Izrael és több militáns csoport közötti konfliktus természetesen sokakat aggaszt, köztük Dániát is

– áll a PET közleményében. 

A konfliktus jelentős radikalizációs és mobilizációs potenciált is rejt magában, amelyek képesek lehetnek aktivizálni a Dániában lévő szereplőket spontán vagy tervezett akciókra, beleértve a terrortámadásokat is.

Dániában és Svédországban tavaly több alkalommal elégették vagy más módon meggyalázták a muszlimok szent könyvének példányait. A Korán-égetések felháborodást és erőszakba hajló tüntetéseket váltottak ki a muszlim lakosságú országokban.

A dán parlament decemberben olyan törvényt fogadott el, amely megtiltja a Korán elégetését nyilvános helyen, ezzel próbálva enyhíteni a muszlim országokkal kialakult feszültséget.

Más északi országok is hasonlóan jártak el, tavaly augusztusban Svédország kénytelen volt a második legmagasabb szintre emelni a terrorfenyegetettségi szintet, és figyelmeztetni állampolgárait esetleges dzsihadista támadások veszélyére bel- és külföldön egyaránt.

Az izraeli hadsereg több mint száznegyven palesztin fegyverest ölt meg a gázavárosi Sifa kórházban és környékén

Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy több mint száznegyven palesztin fegyverest ölt meg a gázavárosi Sifa kórházban és környékén a négy nappal ezelőtt elindított és csütörtökig tartó hadműveletében, és ismét átvette az ellenőrzést a kórház felett.

Csak az utóbbi egy napban több mint ötven palesztin fegyverest ölt meg a hadsereg és a Sin Bét izraeli belbiztonsági szolgálat a közös hadműveletben.

A hadsereg a Gázai övezeti hadműveletek kezdete óta már egyszer elfoglalta a kórházat, de aztán elvonult onnan, így a palesztin fegyveresek újra elfoglalhatták az egészségügyi intézmény épületegyüttesét, és új hadi infrastruktúrát építettek ki ott. Az izraeli hadsereg most megsemmisítette ezt az infrastruktúrát is, például fegyverraktárokat, és őrizetbe vett több száz olyan palesztint, akit terrorista tevékenységgel gyanúsít. Az őrizetbe vettek egy részét Izraelbe vitték kihallgatásra.

Humanitárius segélyosztáson megsebesült palesztin férfi fekszik a gázavárosi Sifa kórház padlóján 2024. február 29-én
Fotó: - / Forrás: MTI/AP

A közlés szerint tovább folynak a harcok az övezet középső és déli részén is. Hán-Júnisz városnál felszámolták a Hamász iszlamista szervezet katonai létesítményeit, és ott is megöltek több fegyverest az izraeli hadijelentés szerint.

A Hamász rádiója a gázai egészségügyi minisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy több izraeli légicsapásban hetvenen meghaltak az övezet déli részén, egyebek között a Hán-Júnisztól keletre fekvő Bani Szuheila nevű negyedben.

Az izraeli hadsereg Ciszjordániában is folytatta rajtaütéseit. Csütörtökre virradóra a Túl-Karm város melletti Nur Samsz menekülttáborban megöltek négy palesztint

– közölte a Palesztin Hatóság egészségügyi minisztériuma. Ketten még szerdán késő este egy légicsapásban vesztették életüket, ketten pedig egy később kitört tűzpárbajban haltak meg.

Ciszjordániában, Gus Ecion térségében, egy ellenőrző pontnál csütörtök reggel tartalékosok lelőttek egy palesztint, akinek a táskájában azután kést találtak. Nem világos, hogy mi késztette a katonákat a palesztin férfi agyonlövésére, az esetet vizsgálják.

Antony Blinken: Washington azonnali tűzszünetről nyújtott be határozattervezetet az ENSZ BT-ben

Az Egyesült Államok határozattervezetet nyújtott be az ENSZ Biztonsági Tanácsához (BT), a javaslat szerint a BT azonnali tűzszünetre szólítana fel a Gázai övezetben, továbbá a Hamász palesztin szélsőséges szervezet fogságában lévő izraeli túszok szabadon engedésére – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Dzsiddában.

BLINKEN, Antony
Antony Blinken amerikai külügyminiszter
Fotó: Antonio Lacerda / Forrás: MTI/EPA

A közel-keleti látogatáson tartózkodó Blinken a szaúd-arábiai sajtónak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a tanács tagországai támogatni fogják a javaslatot. A tervezetet már hivatalosan előterjesztették – tette hozzá.

A miniszter elmondta, hogy a kezdeményezés szerint 

a túszok elengedését feltételül szabják a tűzszünethez.

Az Egyesült Államok a közelmúltban több ízben megakadályozta, hogy a BT-ben határozat szülessen a tűzszünetről a palesztinok lakta Gázai övezetben a Hamász ellen hadműveletet folytató Izrael és a számos országban - így az Egyesült Államokban is - terrorcsoportként kezelt palesztin szervezet között.

Blinken csütörtökön Szaúd-Arábiából Egyiptomba utazik tovább.

A szerdai eseményekről itt olvashat: 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában