Jótékony mézillat a levegőben: nyílt nap az apiterápiás házban

Valamiféle derűs nyugalom telepedik az emberre, amikor Antal István nyolc éve nyitott apiterápiás házába lép. Szelíd méhecskék döngicsélnek a kaptárok körül, madarak csivitelnek a pezsgően zöld tavaszi kertekben, gyerekek szaladgálnak a ház körül, amikor április 27-én, szombaton meglátogatjuk a nyílt napon. Sokan hallgatják István beszédét, aki méhészmesterként, de a Szent István Mézlovagrend tagjaként és a Fejér Megyei Méhészek Egyesületének vezetőségi tagjaként is szól – természetről, méhész szakmáról, globális felmelegedésről, vegyszerekkel terhelt mezőgazdaságról. Komoly témák ezek egy tavaszi szombati napon, ám ebből is látszik: túl fontosak ahhoz, hogy szó nélkül maradjanak. Antal István az idei évben megkapta a Kovács Jenő-díjat, amit a Fejér megyei méhészek ítélnek oda olyan méhészeknek, akiknek a munkáját elismerték.

- Eddig mindig olyan méhészek kapták meg, akikre én felnéztem, és azt mondtam, hogy igen, ők megérdemlik, mert nagyszerű szakemberek, és ez milyen jó dolog, hogy ők ezt kiérdemelték. Hatalmas nagy meglepetésemre az idei évben én voltam, aki ezt megkaptam, és nagyon büszke vagyok rá – árulja el. Az elismerés tehát a komoly munkáért jár: István ugyanis nem csak méhészmester, de az Apiterápiás Társaságnak is tagja.  S hogy mit is jelent pontosan az, hogy apiterápia? – erről is mesél:

- Maga a szó egy mozaikszó, első fele a méh latin nevéből, az apis mellifera-ból ered. A második fele pedig a terápiára, azaz a gyógykúrára utal. Gyakorlatilag tehát a méhekkel történő gyógyítást jelenti. Igazából apiterápiáról beszélünk már akkor is, mikor virágmézet szedünk torokfájásra. Az apiterápiának azonban része a propolisz és a méhpempő mellett a kaptárlevegős gyógyítás is. Ez történik itt, ebben az apiterápiás házban.

A Székesfehérvár tábla után, Iszkaszentgyörgy felé a zártkerti övezetben építette fel István és felesége, Julcsi kis birodalmát, amely valódi paradicsom a kikapcsolódáshoz. Az apiterápia itt tehát ötvöződik a természet és a nyugalom terápiás hatásával.

- 2017 óta vagyunk nyitva, és egyre szélesebb körben válik ismertté ez a gyógyítási mód. A kaptárak a ház mellé vannak betelepítve, melyekben 12 méhcsalád él. A méhek biztonságos rostszövettel vannak leválasztva a ház légterétől, így bejut a házba ez az úgynevezett kaptárlevegő, ellenben a méh nem. Nagy gondot fordítunk ugyanis arra, hogy maga a ház méhmentes legyen, mert senkinek nem volna kellemes, ha röpködő méhecskék vennék körül terápia közben – meséli István, akinek apiterápiás házába lépve valóban különleges érzés fogja el az embert. A kaptárlevegő ugyanis egy édes, fűszeres illat, amit sokáig csak a méhészek ismerhettek. Amikor kinyitnak egy kaptárat, akkor ez az illat csapja meg a szakemberek az orrát. Ez az illatfelhő tele van jótékony anyagokkal, illóolajokkal, mondja István.

- Tüdőre, légzőszervi problémára is jótékony hatású lehet, de véleményem szerint az itt tapasztalható biorezonancia kiegészíti a terápiát. Így idegrendszeri problémákra, alvászavarra, stresszoldásra, de akár migrénes fejfájásra is alkalmazható. Nagyon széleskörű tehát a terápiás lehetősége.

Az ember már évezredek óta hasznosítja a méheket, ám most úgy tűnik, itt az idő, hogy mi siessünk az ő segítségükre. A méhészmester ugyanis azt mondja, a méhek nagy bajban vannak.

- A probléma gyökere az emberi tevékenység, valamint a klímaváltozás – szögezi le, ahogy azt is: egyre nagyobb mennyiségben használnak kemikáliákat a mezőgazdaságban, s mindeközben eltűnnek a  virágos rétek, megszűnnek a vadvirágos árokpartok. A városokban mindent térkő borít, a gyepek pedig rövidre vannak nyírva, mert ez az elvárás.

- Szóval nagyon megváltozott a környezetünk! De észrevehető problémákat okoz a globális klímaváltozás is, amely Magyarországon egyértelműen tetten érhető többek között az akác virágzásában. Az akácnak egy hónap múlva kellene még csak virágoznia, de lám, itt van április vége, és virágzik! De ha belegondolunk, az elmúlt években minden növényünk korábban virágzik. Ezt pedig a méhek nem tudják lekövetni.

A polcok mégis tömve vannak méztermékekkel, de akkor vajon hogyan? – merül fel a jogos kérdés. Ahogy az is, vajon akkor tiszta és valódi mézeket látunk fényleni az üvegekben?

- Én mindenkit arra bíztatok, hogy termelőtől vásárolja a mézet! Sőt, mindenkinek legyen egy méhésze, akinek a szemébe néz, akivel kezet fog, és aki személyes szakmai hátterével tudja garantálni azt, hogy a méz, amit a fogyasztónak odaad, jó minőségű, tiszta. Mert a fogyasztó így lehet csak biztos abban, hogy jó mézet kap. Sajnos ugyanis tudomásul kell vennünk, hogy nem minden méz, ami annak látszik: ott van például a hírhedt kínai „méz”, ami egy hamis, édes lé, mesterségesen előállított cukrokkal, aromákkal, színezőanyagokkal. Úgy néz ki, mint a méz, de semmi köze nincs hozzá. Magyarországon nagy probléma továbbá az Ukrajnából érkező méz is, amelynek előállítását uniós jogszabályok nem kötik, így biztonságáról sem tudunk meggyőződni. Mindezek mellett nagyon alacsony áron jutnak az országba, amely tönkreteszi a magyar méhészeket. Ezért is mondom azt, hogy magyar termelőtől vásároljon a fogyasztó, mert akkor ő is tesz azért, hogy a gazdaság, a magyar méhészet fennmaradjon.