További 4 százalékkal bővülnek a reálkeresetek 2018-ban

A gazdasági növekedés – az EU-támogatások kezdődő dagálya, valamint a választásokkal és a munkaerőhiánnyal összefüggő gyors bérkiáramlás által gerjesztett fogyasztásnövekedés következtében – gyorsul. A 2016. évi 2,2 százalék után 2017-ben és 2018-ban egyaránt 3,8 százalék lesz – prognosztizálja lapunkhoz eljuttatott közleményében a GKI Gazdaságkutató Zrt. A GKI 2017-re és 2018-ra is 0,5 százalékponttal 4, illetve 3,5 százalékra emelte a fogyasztás bővülésére vonatkozó prognózisát, ami az import korábban gondoltnál is gyorsabb bővülését okozza. Az infláció a vártnak megfelelően gyorsul, de így sem éri el az MNB célsávját, az államháztartás hiánya pedig nő, s bár mindkettő elfogadható, az EU-n belül a magasak közé tartozik.

Az államadósság csökkenése a vártnál jelentősebb lehet. Csökken a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg többlete, a gazdaság finanszírozási képessége is, de azért az, hála az EU-transzfereknek, továbbra is nagyon kedvező. Javul Magyarország hitelkockázati besorolása, ugyanakkor egyre több nemzetközi intézmény hívja fel a magyar kormány figyelmét arra, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést – fogalmaz a közlemény.

A magyar modell fő vonásai évek óta változatlanok. A változó EU-ban elengedhetetlen lesz a magyar Európa-politika, ezen belül az euróhoz való viszony újragondolása – véli a gazdaságkutató.

2017-ben a reálkeresetek 10 százalékot meghaladó növekedését elsősorban a minimálbér- és bérminimum-emelés, a költségvetési szektorban dolgozók fizetésemelése, valamint a munkaerőhiány okozza. A tényleges vásárlóerő azonban a fehéredés és más jövedelmek lassúbb bővülése miatt ennél lényegesen kevésbé emelkedik. A háztartások végső fogyasztásának 4 százalékos idei bővülése magasabb lesz a 2016. évi 3,8 százaléknál. 2018-ban a reálkeresetek 4 százalékkal bővülnek, de a fogyasztás a „kisimítási hatás” miatt kevésbé, körülbelül 3,5 százalékra fékeződik.

A foglalkoztatottak száma 2017-ben 1,8 százalékkal, 2018-ban 1,5 százalék körüli mértékben emelkedik, a munkaerőhiány erőteljes. A munkanélküliségi ráta 2017-ben várhatóan 4 százalékot alig meghaladó mértékűre csökken, s 2018-ban is hasonló lesz. Ez a negyedik legkisebb az EU-ban, s a közfoglalkoztatottakat ide sorolva is jobb az átlagosnál.