Hazalátogatott Mórra a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Egy rövid időre hazatért Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós. A látogatás során sétált az utcákon, sokakkal találkozva, akár beszélgetve, majd a sportcsarnokban Bogyay Katalin tett fel neki számtalan váratlan kérdést egy közel egy órás beszélgetés során. A kiváló fizikus számtalan helyen élt és dolgozott, de mint kiderült, a hazája még mindig Mór.

Palocsai Jenő

Krausz Ferenc országszerte több helyen is előadott már

Fotó: MW-archív (Frank Yvette/Délmagyarország)

Rövid látogatást tett szülővárosában Krausz Ferenc, akit nagy örömmel és érdeklődéssel fogadtak. Egy nagyobb sétát is tett a városban, találkozva fiatalokkal, idősebbekkel, diákokkal. Ezen út során meglátogatta a kedvenc utcáit, különös tekintettel a Sztahanov utcát, amit ma Szent Borbálának hívnak, és ahol gyermek volt a ma kiemelkedő fizikus.

Bogyay Katalin nagykövet, Mór város díszpolgára volt a szintén díszpolgár Krausz Ferenc beszélgető partnere, és meglepő, váratlan kérdéseket is tett fel a hazalátogató tudósnak.

– Kicsit belebonyolódok már abba, hogy Magyarországról, Mórról származik, most Németországban él, de Ausztriában kutatott és talált föl valamit, de alapvetően elindította azt a folyamatot, hogy a tudóst, a tudományt nem lehet országba, kalitkába zárni, mégis mindig meg szoktam kérdezni, hogy bár most hazajött, de hol van az igazi otthon? – szegezte neki a kérdést Bogyay Katalin.

– Az otthon az itt van és a haza is itt van. A Radnóti Általános Iskola, a Táncsics Mihály Gimnázium és valahol ez az egész város jogosan érezheti magáénak ezt a díjat, hiszen innen indult és itt születtek meg azok az egészen fontos elhatározások, amik idáig elvezettek, szóval teljesen jogosan gondoljátok, gondolhatjátok, hogy ez a díj a tietek is – fogalmazott Krausz Ferenc.

Az est során még számtalan ehhez hasonló kérdés merült fel, köztük a nemzetközinek mondható pályaív, amit a tudós bejárt. De szóba került az elénekelt Pitagorasz tétel, és mellette az erőt adó versek is. A nagykövet még arra is kíváncsi volt, hogy mire nevelte a kutatót az édesanyja?

– Az egyik az volt, hogy mindenkinek szépen köszönjek és ezt könnyedén el tudta érni. Ha valaki közeledett, akkor erőteljesen megszorította a kezem és én azonnal köszöntem, de persze millió más dolgot is tanultam. Közülük talán a legfontosabb az, hogy próbáljunk tisztességes emberekké válni, és próbáljuk megbecsülni, tisztelni embertársainkat, és amennyire lehet, igyekezzünk megvalósítani a célokat. Édesapám arra tanított, hogy keményen kell dolgozni azért, hogy az ember jusson valamire, márpedig ha valaki keményen dolgozott, akkor ő az volt – fejezte be a nagy taps közben egy pillanatra megszakadt mondatot Krausz Ferenc.

Beszélgettek még számtalan dologról, családról, feleségről, gyermekekről, unokáról, és persze arról, hogy milyen úton-módon és mit is fedezett fel, hogy végül miért is kapta a Nobel-díjat?

A Wekerle Sándor Szabadidőközpont sportcsarnoka teljesen megtelt. A lelátók éppúgy, mint a küzdőtér. Akik időben regisztráltak, csak azok jutottak be, köztük iskolások, városi, megyei és vallási vezetők. Krausz Ferenc nem csak Bogyay Katalin kérdéseire válaszolt, hanem a nézőtéren ülő egyik-másik személynek is felelt. Az este során nem volt ritka, hogy elérzékenyült maga a közönség is.