Kétnyelvű zenekar, álom és valóság

A csapat tagjaival megtelt a színpad, énekesnőjük, rasta frizurás beszélő fejük ujja köré csavarta a nagyérdeműt. Élő Mártonnal, az egyik alapítójukkal beszélgettünk a buli előtt, arról is: létezhet mosolygó maffia ?

- Igyekszünk úgy csinálni, hogy létezzen. Az elmúlt 10 évben ez sikerült, reméljük később sem lesz ez másképp.

- Mondok ellentétpárokat. Reggea-dance, hip, hop-rock. Hogy tudtátok megoldani, hogy esetetekben eme ellentétek vonzzák egymást?

- Tizenketten vagyunk a zenekarban, és mindenki mást szeret. De csak jó és rossz zene létezik! Mindegy, hogy reggea, rock, elektronika, nem stílusok alapján döntünk magunkról. Tíz éve együtt zenélünk, és ha rock-ot, reggeat, dance hallt játszunk, azt egységként tesszük, és ez a kohézió a tíz éves együttlétünkből fakad. A sajátos hang, ami csak a mienk, az a meghatározó, és nem a stílusok kavalkádja.

Az énekesnő Sena hangja különlegességet varázsol, de a szövegei is sajátosak, érdekesek, és meghatározzák az Irie Maffia hangzását Fotó: Koppán Viktor Dávid

- Kezdetben volt a diszkós táska. DJ-ként az élő zene ugrás volt a sötétbe?

- Horváth Gáspárral együtt alapítottuk a zenekart, van zenei múltunk, Gáspár 12 évig járt zongorázni, én meg kórusban énekeltem. Nem fogalmatlan diszkósként találtuk ki hát, hogy zenekart csinálunk. Tizenhat évesen együtt jártunk be az apukája stúdiójába, együtt zenéltünk, alkottunk, így eleve a zene készítésével kezdtük el a jövőt, és utána lettünk csak dj-ék. Így természetesnek tetszett, hogy a saját zenéink köré zenekart kerítsünk.

- Az általános iskola kórusában mertél nagyot álmodni, hogy egyszer majd az leszel, aki lettél?

- Kisgyerekként is szerettem a zenét, de soha nem foglalkoztatott a gondolat, hogy egyszer majd az jelenti a mindennapjaimat. Egyetemistaként meg inkább diplomata akartam lenni. A Közgázon kezdtem diszkózni, ez váltotta ki belőlem a zene iránti vágyat, és kiderült, hogy van hozzá tehetségem. Jöttek sorban a bulik, a bulikon egyre többen lettek, nem volt betervezve, de lám, a zene lett az életem. Talán nem túlzás, a zene diplomatája lettem.

- Az Irie Maffia slágerzene modern köntösben. Ez a jelentheti a jövő útját?

- A világban hallható zenékkel, irányzatokkal régóta foglalkozunk, korábban diszkósként, ma hangszeres emberként. Magyarországon még nem kezdődött el a jövő , de bízom benne, rájönnek az emberek, hogy az a zenei vonal, amit mi képviselünk, az külföldön már menő, és itthon is meghonosodhat.

- Tilos rádió, sikeres olasz tehetségkutató. Számított ez?

- A Tilos rádió sokat, ott ismerkedtem meg a mai társaság nagy részével, remek tanműhely volt ott lenni. Az olasz verseny elsősorban utat mutatott a számunkra.

- Kétnyelven beszéltek, énekeltek. Angolul a világhír, magyarul a honi ismertség miatt teszitek mindezt?

- A világhírről nem álmodozunk, mert az nem álom, hanem inkább jelentős befektetés kérdése. Itthon érezzük otthon magunkat, sőt, az elmúlt években nem is kerestük a külföldi fellépések lehetőségét, 12 fős zenekart mozgatni a világban képtelenségnek tetszik a számunkra. Az angol nyelv azért dominál, mert a csapatból hárman is világéletükben angolul írtak, így ez a természetes nekik. De igyekszünk nagyobb hangsúlyt fektetni a magyar szövegekre, hiszen szerencsére újra reneszánsza van az édes anyanyelvnek. A lényeg: nem akarunk hiteltelenek lenni, azt akarjuk játszani, ami hiteles. Ha ez magyar, az külön öröm, ha meg angol, az is jó, mert a magyarul nem értők is megismerhetnek. Nem akarunk a külföldi piac felé nyomulni, mert az akkora áldozatot követelne, amit nem akarunk felvállalni.