Új, klímatudatos projektekhez kapott támogatást az MTA martonvásári agrártudományi kutatóközpontja

Az ebből várt eredmények a tudósok reményei szerint akár meg is haladhatják a tudományterület jelenlegi állását, s a nemzetközi kutatócsoportok érdeklődését is felkelthetik

A cél az, hogy a támogatásból finanszírozott állomások, rendszerek és kutatóműhely létrehozásával olyan stratégiákat dolgozhassanak ki, amelyekkel mérsékelhetővé válnak bizonyos kedvezőtlen agrárgazdasági következmények.

A tervezett kísérleti platform világviszonylatban is ritkaságszámba megy, és abban is különleges, hogy méréssel és modellezéssel foglalkozó szakemberek közösen tervezik és hozzák létre. A martonvásári kísérletek eredményei konkrét gazdasági haszon lehetőségével kecsegtetnek, a cél pedig az, hogy mindezt a mezőgazdasági termelékenység fenntartható növelése és a mezőgazdasági eredetű környezet- és klímakárosító rizikófaktorok csökkentése mellett tehessék meg.

Ehhez a projekthez kapcsolódik a fenntartható mezőgazdaságot támogató felhőkondenzációs magszámláló állomás, amelyet az elmúlt időszakban sikerült beszereznie a központnak. Izgalmas feladatok elvégzésére képes a mérőrendszer, amely a felhők kialakulásának és szerkezetének kutatását teszi lehetővé. Segítségével jobban megérthető a víz körforgása, amely pedig a csapadék és az öntözés kérdésköréhez kapcsolódik szorosan az agrárium területén.

A kialakított kutatási rendszer további fontos elemei a vegetáció és a légkör közötti szén-dioxid és víz forgalmát mérő, szántóföldekre telepített úgynevezett eddy-kovariancia-állomások. Ennek hátteréről Fodor Nándor projektvezető tudományos főmunkatárs így írt: a vegetáció nappal szén-dioxidot nyel el, éjszaka szén-dioxidot bocsát ki – ez a napi dinamika a vegetáció aktív állapotában, illetve stresszmentes viszonyok között.

A vegetáció inaktív állapotában – szokásosan télen, illetve napjainkban sajnos egyre gyakrabban a vegetációs időszakban is – azonban nappal is a szén-dioxid-kibocsátás a jellemző, ami az adott ökoszisztéma szervesanyag-tartalmának csökkenésével jár. A szén‑dioxid napi felvételének és napi kibocsátásának ismeretében készíthetik el a tudósok a két ellentétes irányú folyamat mérlegét. Ezek segítségével pedig pontosabb kép kapható a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól.

Mindemellett a közelmúltban fejeződött be Martonvásáron az úgynevezett „szabad földi szén-dioxid-dúsítás” kísérleti rendszerének telepítése is

A rendszer angol nyelvű nevének mozaikszava „FACE”, a lényege pedig az, hogy három nagyobb körben, a kör kerülete mentén elhelyezett PVC-csövekből folyamatosan szén-dioxid gázt juttatnak a körökön belül elhelyezkedő növényállományba, és ennek hatását vizsgálják. A körön belül megemelt koncentráció szintjét szenzorok szabályozzák az aktuális szélsebesség és szélirány ismeretében, aminek köszönhetően a szén-dioxid-koncentráció a jelenleginél lényegesen magasabb szinten tartható. Ez egyfajta klímamanipulációs kísérlet, ahol a jövőbeli klimatikus viszonyok hatását vizsgálhatják jóval azelőtt, hogy az adott jelenség bekövetkezne.

A talajállapot-monitorozó állomás szintén a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól adhat pontosabb képet. Ez a projektelem a talajban zajló fizikai, kémiai és biológiai folyamatokat meghatározó két legfontosabb tényezőt, a nedvességtartalmat és a hőmérsékletet figyeli. A segítségével gyűjtött adatok felhasználásával tovább pontosíthatók a talajfolyamatokról eddig meglévő ismeretek. Mindegyik kísérleti projektet felhasználják az oktatásban is, azaz elérhetővé teszik az agrár-, illetve földtudományi felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára.