A Pázmándi Spájz Egyesület szívesen „fellazítaná” a piaci szabályokat

A helyi termelői piacok működtetésének alapvető célja, hogy megkönnyítse a kistermelők által megtermelt alaptermékek és az azokból előállított élelmiszerek eljuttatását a fogyasztókhoz. A jogszabály szerint a helyi termelői piacra a megyéből, illetve a piac 40 kilométeres körzetéből érkezhetnek termelők – kivéve Budapestet, ahová bárhonnan hozhatják portékáikat a kistermelők.

A „negyvenes szabály” ellenére jönnek messzebbről is kistermelők

S noha ennek az árusítási formának számtalan előnye van, a Pázmándi ­Spájz Egyesület tapasztalata az, hogy időnként jó lenne kitekinteni ebből a 40 kilométerből, ha másként nem, hát „meghívásos alapon”. Kerkuska Csaba, az egyesület alelnöke így fogalmazott megkeresésünkre:

– A kapolcsi fesztiválra például már nem tudunk elmenni, mert 40 kilométeren túl vagyunk. De nem gondolnám, hogy a termékeinkkel a helyi őstermelők értékesítései lehetőségeit rontanánk – fogalmaz az alelnök, aki úgy véli, hogy a jogalkotó lehetne kicsit engedékenyebb, mondjuk abban az esetben, ha a fesztivál vagy piac szervezői meghívása alapján érkezne a termelő árusítani. A magyar jogszabályok azonban az uniós rendelkezéseket vették át – amelyekben egyébként már létezik egy bizonyos fokú „lazítás”, éppen azért, hogy legyenek olyan termelők, akik termékeikkel megjelenhetnek 40 kilométeres körzeten túl is.

Erről Sziebert Gergely megyei főállatorvos, a Fejér Megyei Kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és földhivatali főosztályának vezetője mondta el a részleteket:

– Vannak kistermelők, akik a helyi és budapesti piacokon túl árulhatják termékeiket bármelyik magyar vásáron, piacon, rendezvényen; ők a nem állati eredetű alapterméket, például nyers zöldséget és gyümölcsöt, illetve a mézet, méhészeti termékeket és élő halat értékesítő kistermelők – világít rá a szakember, utalva arra a „lazításra”, melyet hazánk már meghozott, épp azért, hogy bizonyos termékkörök – például az alma – eljussanak máshová is.

A többiek azonban, azaz a húst, az egyéb állati eredetű alapterméket – például tejet, tojást –, illetve az általa előállított élelmiszert, azaz sajtot, gyümölcslét, szalámit, valamint nem élő halat már csak a 40 kilométeres szabály szerint értékesíthetnek – kistermelőként. Ezt azért érdemes megjegyezni, mert gyakran láthatók a helyi piacokon e termékkörök messziről érkezett képviselői is. Ők – épp e 40 kilométeres szabály miatt – azt a faramuci jogi csűrcsavart választották, hogy nem kistermelőként, hanem vállalkozóként vannak jelen.

Így pedig már értékesíthetik a portékáikat

Persze a helyi piacok döntő részében azért továbbra is helyi termelők árulnak. Sok előnye van ennek:

– A helyi élelmiszer közelebb áll például a friss, szezo­nális étrendhez, mint az ipari mennyiségben és minőségben megtermelt élelmiszer. A termelővel való közvetlen kapcsolattartás pedig lehetőséget nyújt arra, hogy a fogyasztó részletes információt kapjon a termék előállításának módjáról, eredetéről. Ebben az értékesítési hálózatban több szerep jut a termelőnek és a fogyasztónak, mint a globalizált élelmiszer-értékesítésre szakosodott csatornákban, a létrehozott többletértékek nem a kereskedelmi közvetítők nyereségévé válnak, ezáltal kevésbé kiszolgáltatott a szektor a külső tényezőknek – fogalmaz Sziebert Gergely.

S hát tudjuk: a kistermelő felelősséggel tartozik termékei jó minőségéért és a termékeit fogyasztók egészségéért. Ez a felelősség pedig akkor igazán „élő” és tetten érhető, ha valóban „helyi arcról” van szó. A Spájz Egyesület azonban úgy véli: évi három-négy olyan alkalomról lenne szó, amikor szeretnének 40 kilométernél távolabb kerülni. Ehhez azonban minimum a törvényalkotóig el kell jutniuk.

842 millió helyi piacokra fejérben

„Helyi gazdaságfejlesztés” címén meghirdetett pályázatnak köszönhetően alakulhatnak ki, illetve fejleszthetők a helyi termelői piacok. Fejér megyében idén nyolc esetében történik termelői piac, illetve vásárcsarnok fejlesztése, létesítése 842 millió forint értékben. A Fejér Megyei Önkormányzat a Fejér Megyei Hírlapnak elárulta: az iváncsai és pusztaszabolcsi fejlesztések megvalósultak, az átadás folyamatban van. A sukorói és adonyi termelői piacok kivitelezése már zajlik. A kálozi és alapi piacoknál a közbeszerzés előkészítése van folyamatban. A kőszárhegyi, móri és bicskei projektek tervezési fázisban vannak.