2017.12.10. 08:00
A fehérváriak adománya hazaért a határon túli magyar iskolákba
Pusztina, Bákóföld – ahova ajándékok mentek a koronázóvárosból.
Székesfehérvár már évek óta bizonyítja, hogy ha segítség kell, akkor ott van az első sorban. Valahogy úgy kezdődött, hogy 12 évvel ezelőtt jótékonysági estet szervezett két fehérvári keresztény iskola, a Talentum Református Általános Iskola és a Ciszterci Szent István Gimnázium. Akkor azért szervezték a jótékonysági estet, hogy a két intézet javára gyűjtsenek. Sikerrel jártak.
Hét évvel ezelőtt már okafogyott volt adományokkal erősíteni a két iskolát, ám mégis megszervezték az adventi időben a jótékonysági estet, de a két iskola akkor két, határon túli magyar intézményt jelölt meg támogatottnak. És jöttek az adományok, bőkézzel támogatták a fehérváriak a gyűjtést. Így van ez azóta is, a Talentum és a Ciszter minden évben megszervezi adventi jótékonysági estjét két határon kívül működő magyar intézménynek. Az estekre rendszeresen hívnak vajdasági, felvidéki, kárpátaljai és erdélyi előadókat, zenészeket, versmondókat, táncosokat, akik a műsort adják, persze hazai barátaikkal. A közelebbi vidékekről a fellépők áldoznak az útra, de a legtávolabb élő moldvai csángók és az egy kicsit közelebbi székelyek az ezer kilométert nehezebben győzik le.
Több sem kellett a Székesfehérvári Városgondnokságnak, s úgy döntöttek, támogatják a saját kisbuszukkal a csángó és székely vendégszereplők utaztatását. Viszont Székesfehérvár nem olyan nagy város, hogy az efféle akciók ne tudódjanak ki. A két egyházi iskola szülői közössége úgy döntött már az első évben, hogy ne menjen a kisbusz üresen a csángókért, székelyekért, hanem vigyék meg az ott élő gyermekeknek a fehérváriak karácsonyi ajándékát. Rogyásig rakták a járgányt, amit a 2500 lelkes Pusztina csángó gyermekei kaptak. Így a Városgondnokság busza ajándékokkal megrakva megy ki minden évben Moldvába és Székelyföldre, majd érkezik vissza csángó és székely fiatalokkal, akik énekekkel, versekkel, zenével hálálják meg a jószívűséget. Így volt ez idén is. Itt le kell azt írni, amit Pusztinában, Csíkcsomortánban mondtak a szülők: áldja meg az Isten a fehérváriakat!
Két bázishelyre érkeznek az adományok Fehérvárról: a fehérvári versmondók bázisára, Csíkcsomortánra, ahol székely és ott tanuló csángó gyerekek élnek, valamint a Bákóföldön levő Pusztinára, ahol moldvai csángó gyerekek vannak.
- Szinte hihetetlen, mennyi önzetlenség, segítő szándék van e két iskola szülői közösségében, tanáraiban és mindazokban, akik ajándékaikkal meglepik azokat a gyermekeket, akiknek küzdelem megtartani magyarságukat! – mondta Deák Lajosné, fehérvári önkormányzati képviselő, aki hivatalos gyergyószentmiklósi útját megszakítva átadta Fehérvár ajándékait Csomortánban és a pusztinai Magyarok Házában. Utóbbi léte Nyisztor Ilonának köszönhető, aki a csángó magyar hagyományokat őrzi és adja át a gyermekeknek, akiknek valóban nehéz dolguk van, hiszen száz kilométeres körzetben mindenki románul beszél, és már saját szüleik is feledik a magyart. Amikor segítettek a kisgyerekek a felcímkézett, ünnepi díszbe csomagolt dobozokat felvinni a Magyarok Háza emeletére, románul csodáltak rá a csomagokra, majd egyszercsak váratlanul rázendítettek a Mennyből az angyal kezdetű dalra.
Nyisztor Ilona elmesélte:
– A dal és a mese a magyarság lelke, minket csángókat az tart életben. A környéken nagyon munkalehetőség sincs, távolabbi román városokba járnak a csángók dolgozni, és így érthető, ha kopik a magyar nyelv – panaszkodott Nyisztor Ilona. Megtudtuk, hogy nagyon erős a kivándorlás, és fenyeget, hogy a csángók lakta Pusztina elnéptelenedik vagy románok veszik át a helyet. Székelyföldön tudunk több fehérvári vállalkozásról is, amelyik munkát visz a székelyeknek, de egyelőre a moldvai magyar faluba nem siet az ilyen segítség, viszont megy az ajándék, mert a fehérváriak jó emberek.
De tudják-e vajon a fehérváriak, hogy a városukat szent helyként tisztelik a csángók? Még 200 évvel ezelőtt minden csángónak kötelező volt legalább egyszer eljutni Szent István sírjához. A történelmi emlékeikben ma is Székesfehérvár a magyarság bölcsője, központja. A mélyen hívő közösség kiharcolta száz év után, hogy legalább ünnepeken magyarul szóljon a mise, amire nagyon büszkék. A körülöttük élő románság tiszteli a csángókat vasakaratuk, szorgalmuk miatt.
A tisztelet és szeretet gyűjt idehaza ennek a szórványban élő magyar népnek ajándékot, most már minden esztendőben. Köszönet illet érte minden ajándékozó fehérvárit!