Jótékonyság

2017.12.10. 08:00

A fehérváriak adománya hazaért a határon túli magyar iskolákba

Pusztina, Bákóföld – ahova ajándékok mentek a koronázóvárosból.

Nagy Zoltán Péter

Székesfehérvár már évek óta bizonyítja, hogy ha segítség kell, akkor ott van az első sorban. Valahogy úgy kezdődött, hogy 12 évvel ezelőtt jótékonysági estet szervezett két fehérvári keresztény iskola, a Talentum Református Általános Iskola és a Ciszterci Szent István Gimnázium. Akkor azért szervezték a jótékonysági estet, hogy a két intézet javára gyűjtsenek. Sikerrel jártak.

Hét évvel ezelőtt már okafogyott volt adományokkal erősíteni a két iskolát, ám mégis megszervezték az adventi időben a jótékonysági estet, de a két iskola akkor két, határon túli magyar intézményt jelölt meg támogatottnak. És jöttek az adományok, bőkézzel támogatták a fehérváriak a gyűjtést. Így van ez azóta is, a Talentum és a Ciszter minden évben megszervezi adventi jótékonysági estjét két határon kívül működő magyar intézménynek. Az estekre rendszeresen hívnak vajdasági, felvidéki, kárpátaljai és erdélyi előadókat, zenészeket, versmondókat, táncosokat, akik a műsort adják, persze hazai barátaikkal. A közelebbi vidékekről a fellépők áldoznak az útra, de a legtávolabb élő moldvai csángók és az egy kicsit közelebbi székelyek az ezer kilométert nehezebben győzik le.

Több sem kellett a Székesfehérvári Városgondnokságnak, s úgy döntöttek, támogatják a saját kisbuszukkal a csángó és székely vendégszereplők utaztatását. Viszont Székesfehérvár nem olyan nagy város, hogy az efféle akciók ne tudódjanak ki. A két egyházi iskola szülői közössége úgy döntött már az első évben, hogy ne menjen a kisbusz üresen a csángókért, székelyekért, hanem vigyék meg az ott élő gyermekeknek a fehérváriak karácsonyi ajándékát. Rogyásig rakták a járgányt, amit a 2500 lelkes Pusztina csángó gyermekei kaptak. Így a Városgondnokság busza ajándékokkal megrakva megy ki minden évben Moldvába és Székelyföldre, majd érkezik vissza csángó és székely fiatalokkal, akik énekekkel, versekkel, zenével hálálják meg a jószívűséget. Így volt ez idén is. Itt le kell azt írni, amit Pusztinában, Csíkcsomortánban mondtak a szülők: áldja meg az Isten a fehérváriakat!

Két bázishelyre érkeznek az adományok Fehérvárról: a fehérvári versmondók bázisára, Csíkcsomortánra, ahol székely és ott tanuló csángó gyerekek élnek, valamint a Bákóföldön levő Pusztinára, ahol moldvai csángó gyerekek vannak.

December 6-án, Szent Miklós napján érkezett a fehérvári városgondnokság kisbusza a több száz doboz ajándékkal a pusztinai Magyarok Házához
Fotós: Nagy Zoltán Péter

- Szinte hihetetlen, mennyi önzetlenség, segítő szándék van e két iskola szülői közösségében, tanáraiban és mindazokban, akik ajándékaikkal meglepik azokat a gyermekeket, akiknek küzdelem megtartani magyarságukat! – mondta Deák Lajosné, fehérvári önkormányzati képviselő, aki hivatalos gyergyószentmiklósi útját megszakítva átadta Fehérvár ajándékait Csomortánban és a pusztinai Magyarok Házában. Utóbbi léte Nyisztor Ilonának köszönhető, aki a csángó magyar hagyományokat őrzi és adja át a gyermekeknek, akiknek valóban nehéz dolguk van, hiszen száz kilométeres körzetben mindenki románul beszél, és már saját szüleik is feledik a magyart. Amikor segítettek a kisgyerekek a felcímkézett, ünnepi díszbe csomagolt dobozokat felvinni a Magyarok Háza emeletére, románul csodáltak rá a csomagokra, majd egyszercsak váratlanul rázendítettek a Mennyből az angyal kezdetű dalra.

Nyisztor Ilona elmesélte:

– A dal és a mese a magyarság lelke, minket csángókat az tart életben. A környéken nagyon munkalehetőség sincs, távolabbi román városokba járnak a csángók dolgozni, és így érthető, ha kopik a magyar nyelv – panaszkodott Nyisztor Ilona. Megtudtuk, hogy nagyon erős a kivándorlás, és fenyeget, hogy a csángók lakta Pusztina elnéptelenedik vagy románok veszik át a helyet. Székelyföldön tudunk több fehérvári vállalkozásról is, amelyik munkát visz a székelyeknek, de egyelőre a moldvai magyar faluba nem siet az ilyen segítség, viszont megy az ajándék, mert a fehérváriak jó emberek.

Deák Lajosné fehérvári képviselő (b) a kiállított ősi dísz csángó ruhát felpróbálta Nyisztor Ilona (j) segítségével
Fotós: Nagy Zoltán Péter

De tudják-e vajon a fehérváriak, hogy a városukat szent helyként tisztelik a csángók? Még 200 évvel ezelőtt minden csángónak kötelező volt legalább egyszer eljutni Szent István sírjához. A történelmi emlékeikben ma is Székesfehérvár a magyarság bölcsője, központja. A mélyen hívő közösség kiharcolta száz év után, hogy legalább ünnepeken magyarul szóljon a mise, amire nagyon büszkék. A körülöttük élő románság tiszteli a csángókat vasakaratuk, szorgalmuk miatt.

Az öt csángó kislány ott maradt a fehérvári különítménnyel, hogy segítsék felvinni a csomagokat, a fotó már pihenés volt
Fotós: Nagy Zoltán Péter

A tisztelet és szeretet gyűjt idehaza ennek a szórványban élő magyar népnek ajándékot, most már minden esztendőben. Köszönet illet érte minden ajándékozó fehérvárit!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!