Nagyszabású intervenciós pontyfelvásárlás a megyében is, a koronavírus következményeinek enyhítéséért

Lévai Ferenc, aki az egyik legnagyobb hazai halgazdaság, a rétimajori Aranyponty Zrt. irányítója is, azt mondja: az agrárminisztérium átérezve a haltermelők értékesítési gondjait, a MAHAL kezdeményezésére, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve, felvásárolta a járvány következményeként a gazdaságokban rekedt 1300-1500 tonnányi hal nagyobbik részét, összesen 1200 tonna pontyot. A halért kilogrammonként 650 forintot – a piaci árnál valamivel kisebb összeget – kapott a beavatkozásban érintett 30 haltermelő.

A 800 millió forintból megvalósított országos program kivitelezésével a minisztérium a MOHOSZ (Magyar Országos Horgászszövetség) szolgáltató központját bízta meg. Lévai véleménye szerint a 350 helyszínen végzett telepítés a halállomány egészségügyi ellenőrzésével, a lehalászással és a szállítással együtt példamutató szervezettséggel és gyorsasággal történt meg, alig egy hónap alatt. A járvány miatt a tavakban rekedt halmennyiség felvásárlás utáni „maradéka” pedig az élet normalizálódásával a piacon talál majd gazdára.

S, hogy miért vált szükségessé a kármentő intervenciós felvásárlás?

Azért, mert a járvány következményeként drasztikusan visszaesett a hal iránti kereslet (is). A határok lezárásával leállt a halexport, továbbá bezártak az éttermek, a korábbinál jóval kevesebb halra volt szüksége a közétkeztetésnek, a hazai feldolgozók pedig nem tudták fogadni a feleslegessé vált mennyiséget. Mindennek következtében rövid idő alatt több száz tonna hal maradt a termelők nyakán, s rekedt azokban a tavakban, ahova tavasszal már az új nemzedéknek kellett volna az eladásra érettek helyébe „költöznie”. Ha idejében és gyorsan nem lépett volna közbe az agrárkormányzat, felborult volna a halgazdálkodás rendszere. Azaz nem lehetett volna megvalósítani a tavak „vetésforgóját”, a „felnőtt” halak helyére kerülő ivadékok és a fiatal pontyok nagyobb tavakba telepítését.

A telepítés kedvezményezettjei egyébként azok a MOHOSZ tagszövetségek és tagegyesületek voltak, ahol öt hektárnál nagyobb vízterületű állami, vagy többségi állami tulajdonú vízterületet hasznosítanak horgászati célra haszonbérlői, vagy alhaszonbérlői jogviszony keretében, és ahol a vízterület tartósan alkalmas a ponty élettereként.

A kiemelt horgászsport versenypályaként működő, évi több versenynek otthont adó vízterületek – ilyen például a Velencei-tó is a kajak-kenu versenypályának köszönhetően, amely nemrégiben született újjá – a szakszövetségi javaslat alapján központi többlet halasítási támogatást kaptak. A MOHOSZ tagszövetségei a helyi viszonyok és igények ismeretében sávos elosztási, illetve a kis területű állami vizek esetében úgynevezett átadott támogatási korrekciós jogot kaptak: az érintett horgászszervezetekkel egyetértésben és azokkal szoros együttműködésben.

Döntés született arról is, hogy a MOHOSZ őszi haltelepítési pályázatainál az ezúttal nem támogatott, ám átláthatóan és a horgászturizmus érdekében működő egyéb horgászvizek előnyben részesülnek majd.

A szakemberek véleménye az, hogy ezeken a vizeken soha nem látott mennyiségű halállomány szolgálja így a horgászok szórakozását, s a veszélyhelyzeti korlátozások fokozatos megszüntetése után tartósan segíti a hazai, majd a nemzetközi horgászturizmus további fejlesztését. A Magyar Országos Horgász Szövetség közleményben köszönte meg mindazon szervezetek és személyek munkáját, akik közreműködésével sikeresen megvalósulhatott a magyar haltermelés és gazdálkodás történetének eddigi legnagyobb logisztikai feladata.

Hová, mennyit?

A nagyszabású telepítés végrehajtóinak egyike volt Pálinkás Imre, a MOHOSZ velencei-tavi kirendeltségének megbízott vezetője is, aki beszámolt a megyét érintő számokról. A Fehérvárcsurgói-víztározóba 14 ezer, a Pátkai-víztározóba 12 ezer, a Sárszentmihályi-víztározóba 9 ezer, a Duna dunaújvárosi öblébe 1200, a Duna dunaújvárosi Felső öblébe 500, a Duna adonyi mellékágába 858, a Duna Ercsi szakaszába 40 ezer, a Velencei-tóba 44 ezer 28, a Nádor-csatornába pedig 7 ezer kilogramm súlyú, illetve mennyiségű pontyot telepítettek az elmúlt napokban. A Balaton és vízrendszere ezúttal kimaradt az intervenciós haltelepítésekből, mivel zárt termelésű rendszerben történik ott a telepítés. A következő két esztendőben azonban a többletkihelyezés náluk is megtörténik majd.