2018.03.21. 14:00
Nagy dobásra készül a korábban Bicskén is fellépő LSB zenekar
László, Sarló, Bőke, az LSB Mobil zenekar alapítói úgy gondolták, meghódítják a Fejér megyei hétvégi klubéletet, és 1972–75 között rendszeres fellépői voltak a bicskei művelődési háznak. Az együttes két tagjával, Bőke Lászlóval és László Józseffel a fővárosi Rockmúzeum egy részének Bicskét is megjárt kiállítása kapcsán beszélgettünk.
Bőke László és László József ma is jó kedélyűek és fiatalosak
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap
– Ahogy az lenni szokott, a zenekar tagjai korábban másik formációkban játszottak. 1972-ben álltunk össze: Paudisz László dobos, Sarlós Péter gitár, ének, László József basszusgitár, Kurucz Gábor, billentyűs és jómagam voltam a szólógitáros. A legnagyobb gondot abban az időben a komolyabb felszerelés beszerzése jelentette, amelyet végül OTP-kölcsönből vettünk meg. Alcsúton volt az első fellépésünk, de azt követően mindjárt Bicskén, a művelődési házban folytattuk (ahol a rockmúzeumban külön helyet is kapott az LSB együttes – szerk.) – emlékezett vissza a kezdetekre Bőke László.
– Abban az időben a kemény rock mellett lágyabb vonalon a pop-rock dívott. A nagy külföldi együttesek lemezeit Jugoszláviából szereztük be, vagy rádióból vettük fel magnóval. Sztereó magnók még nem voltak, így a felvett dalok monóban szóltak. Ez némileg megnehezítette a dallam lemásolását. Meg hát angolul sem tudtunk, így két-három órába telt, mire a magnóról leírtuk az általunk hallott szöveget. Repertoárunk mintegy nyolcvan százaléka külföldi számokból állt, később aztán csináltunk sajátokat is – vette át a szót László József.
Hétközben munka, hétvégente fergeteges bulik
A zenekar karrierje gyorsan beindult: hétvégente a megye valamelyik településén léptek fel, de minden vasárnap Bicskén játszottak az Ötórai teán, amire akár még Tatabányáról is átjöttek a fiatalok. Hétközben mindenkinek rendes, polgári foglalkozása volt. Egy-két próbát tartottak csak, aztán hétvégén jöhetett az újabb buli. Kisebb zenekarok nem éltek meg a fellépésekből, csak alacsony gázsit és némi támogatást kaptak. Az LSB-t példának okáért azzal támogatta a bicskei művelődési ház, hogy megkapták a próbatermet, és a házban tárolhatták a felszerelést. Azért annyi mindig összejött, hogy kicsit lazábban vehették az életet, mint akkoriban mások.
Nagy ismertségre sosem törekedtünk, egyszer a Kossuth Rádióban lejátszották az egyik saját számunkat. Megyei rockzenekarok számára rendezett versenyeken is rendszeresen részt vettünk
– mutatott egy 1975-ből való oklevelet Bőke László, amelyen a Fejér megyei amatőr beatzenekarok minősítéssel egybekötött bemutatója felirat volt olvasható. Akkor aranyminősítést kapott a zenekar. Egy korábbi minősítésnek köszönhették, hogy lehetőséget kaptak 1973-ban legnagyobb fellépésükre a budapesti Ifjúsági Parkban.
LSB: Előzenekarból az est fénypontja
– Előzenekarként léptünk fel az akkor népszerű Kékcsillag, majd a Generál és a Mikrolied női vokál előtt. Amikor befejeztük, hívattak minket az irodára, hogy a Kékcsillag nem tud jönni, játsszunk tovább. Amikor másodszor is lejöttünk, ismét szóltak, hogy a Generál sem tud jönni, folytassuk a bulit. Így történt, hogy telt házas koncertet adtunk több ezer ember előtt – mesélte nevetve a szólógitáros, amihez László József is hozzátette az egyik emlékét.
– Máté Péter volt az egyik Ötórai tea vendége Bicskén, aki dobost és basszusgitárost kért maga mögé. A fellépés előtt a mosdóban összefutottunk vele, ahol kértük, adjon a számokhoz valami iránymutatást. Csak ennyit mondott: Ne foglalkozzatok semmivel, Évában megy minden! Ami annyit tesz, hogy É-dúrban. Sikeresen lejátszottuk a számokat.
Az LSB 1975 szilveszteréig játszott. 1996-ban, majd 2012-ben tartott nosztalgiabulikat. Idén nyáron nagy dobásra készülnek, de részleteket egyelőre nem árultak el.