Isten nagyobb dicsőségére

2018.07.29. 15:30

Kiállítás nyílik a Csók Képtárban a felújítás alatt lévő bazilika műtárgyaiból

Megkezdődtek a bazilika négy éven át tartó belső felújítási munkálatai. A Székesfehérvári Egyházmegye püspöki széktemplomának impozáns tárgyait, műalkotásait még azok restaurálása előtt a Csók István Képtár kiállító terébe emelve szemlélheti meg a közönség.

Majer Tamás

Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

 

– Az emberek, akik itt élnek, s akár hívőként, akár érdeklődőként jártak a bazilikában, most olyan nézőpontból tekinthetik meg e tárgyakat, amely nézőpont máskor csak a restaurátoroknak, művészettörténészeknek, építész szakembereknek adatik meg – emelte ki Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója a kiállítás egyediségét, majd telefonjával videózni kezdett. Sugárzott róla a kiállítás felett érzett öröm és izgalom. Eddig nem mondtuk, de éppen az augusztus 3-án nyíló, október 23-ig tartó tárlat berendezésének idején beszélgettünk vele a Csók Képtárban.

– Egészen új kontextusban bár, de ezek a tárgyak továbbra is ugyanarról fognak mesélni, amiért készültek – folytatta. – Isten nagyobb dicsőségére készültek, és azért, hogy segítsék a hívek lelkének felemelkedését a Jóistenhez – beszélte el a tárgyak rendeltetését.

A felújítás ideje alatt a kiállítás, később a restaurálás alatt is jó kezekben lesz a Puttó szobor Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

– Maga a templom Szent István tiszteletére szenteltetett, a mennyezeti képek, a főoltárkép mind az ő életéről és tetteiről szólnak. A mellékoltárok képei más szentek előtt tisztelegnek. Ezek a mellékoltárképek több méteres magasságból most lejönnek a nézők szemmagasságába – ismertette. – Egy olyan ajándék készül a városnak, amely eddig nem volt ilyen módon befogadható – szögezte le.

– A kiállítás apropója valóban az, hogy a restaurálás miatt le kellett szerelni az eredeti helyükről a bazilika majd’ minden műtárgyát. Ez egy nagy lehetőség egy olyan kiállítás létrehozására, ahol modern kiállítótérben, közvetlenül lehet megszemlélni a bazilika festményeit, szobrait, faragványait – erősítette meg Smohayt Gaylhoffer-Kovács Gábor, a kiállítás egyik kurátora.

A kiállítás végeztével a műtárgyak a restaurátorok kezébe kerülnek, hogy visszanyerhessék eredeti állapotukat. Smohay úgy tartja, hogy egy ilyen templom műtárgyaihoz 50-100 évente feltétlenül hozzá kell nyúlni.

A bazilika toronyórájának korábbi mutatói Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

– Nem 250 évre készültek. Jó minőségben készültek el természetesen, s reménykedtek benne, hogy sokáig fogják Isten nagyobb dicsőségét hirdetni, de ezek fából, vászonból való aranyozott tárgyak, így teljesen egyértelmű, hogy az idő múlása nyomot hagy rajtuk – fűzte hozzá.

– A székesegyház 250 éves történetének ez lesz a legnagyobb felújítása. Mindenre kiterjed, az összes melléktérre, az orgonától kezdve a sekrestyén át az oratóriumokig. Megújulnak a mennyezetképek, az oldalfalak, az oltárok is – tért át a székesegyház rekonstrukciójára.

Hatalmas munka lesz

A múzeumigazgató szerint körülbelül 2000 négyzetméter freskó, 800 négyzetméter műmárványozott felület, ugyanennyi márványfestés, 66 négyzetméter vászonkép, mindennel együtt összesen 961 darab különböző műtárgy található a bazilikában. Ezek felújítása is a restaurátorokra vár. Négy év múlva, 2022-re készülnek el.

A negyed évezredes székesegyház mostani belső képe nagyjából az 1866-os és az 1938-as felújítások eredménye. Hogy milyen lesz a felújított bazilika? Megtörténtek már a restaurátori, faldiagnosztikai, építészeti és statikai vizsgálatok.

– Pontosan tudjuk, hogy ezeknek a tárgyaknak mi volt a története, milyen kontextusban szerepeltek az évszázadok során. Ez egyébként többször módosult, a templom eredeti, barokk állapota az 1866-os felújítás idején radikálisan megváltozott – tudtuk meg.

Nagy Veronika és Gaylhoffer-Kovács Gábor a kiállítás kurátorai, valamint Smohay András Szent Pál apostol szobra körül Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

– Az egyházmegyének az a szándéka, hogy egy olyan vizuális egység maradjon meg, amely történetileg is hiteles. Ez több esetben a barokk állapot visszaállítását jelenti. Viszont van olyan rész, például az oltárok festése, ahol a barokk festés hiányos volta miatt úgy döntöttünk, hogy az 1866-os állapot hozzuk vissza, őrizzük meg – magyarázta Smohay.

A következő lépcső a régészeti kutatások fázisa, amelynek célja a 2015-ben elvégzett talajradaros vizsgálatok ásatásokkal történő hitelesítése.

– Ez nagyon fontos a város története szempontjából, mert az egyértelműen látszik, hogy a négykaréjos épület és a székesegyház helyén álló középkori templom között volt kapcsolat. Valaha egy épületet képeztek. Ennek a keleti apszisa lesz most föltárva, amit korábban még sohasem kutattak. Ez lesz a bazilika körüli régészeti ásatások utolsó láncszeme – nyilatkozta a művészettörténész.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!