Január 20-a Szent Sebestyén napja – Mit ünneplünk ekkor?

Szent Sebestyén napja Székesfehérváron már 1739 óta fogadalmi nap, melynek keretében szentmisét és búcsút tartanak a Felsővárosban. Azért e dátum, mert 1739-ben pusztított a pestis, s a fehérváriak Istenhez fohászkodván fogadalmat tettek, hogy hálából templomot húznak fel az ő dicsőítésére, valamint örök időkre szóló böjttel és körmenettel emlékeznek meg róla, ha túlélik a fekete halált.

A fogadalom négy pontja így hangzik:

„Először: A Szent Sebestyén tiszteletére szentelt roskatag kápolna (…) a pestistől megoltalmazó védszentek tiszteletére minél előbb újra felépíttessék, a legjobb állapotba helyeztessék és minden időben fentartassék...

Másodszor: E városnak összes lakója... Szent Sebestyén napja előestéjén kötelesek lesznek kenyéren és vízen böjtölni, mindaddig, mig a pestis ezen országban teljesen meg nem szűnik.

Harmadszor: A Januárius 20-ára eső Szt. Sebestyén napja ezen város minden egyes lakója által örök időkön át meg fog ünnepeltetni, úgy, hogy büntetés terhe alatt valamennyien minden munkától is tartózkodni kötelesek lesznek.

Negyedszer: Szent Sebestyén napján évenként megünneplendő napon szintúgy örök időkön át ünnepélyes körmenet fog a fentjelzett kápolnához vezettetni, s ott három szent misét szolgáltatni.„

A fogadalmat valóban örök időkre tették. A kápolnát 1800-ban elkezdték átépíteni, és 9 évvel később már a mai alakjában állt a Szent Sebestyén-templom, melyet a vértanú nevének szenteltek. A szentmisét azóta is a mindenkori püspök celebrálja, és a búcsút az idei évben is megrendezik a vértanú emlékére.

Ki is volt Sebestyén?

Sebestyén a római császári gárda tisztje volt a 3. században, azonban fiatalon halálra ítélték keresztény hite miatt. Kivégzését társai követték el, kikötözték Sebestyént egy oszlophoz és halálra nyilazták őt. Halálát a képzőművészek előszeretettel örökítették meg, mert a meztelenséget a katolikus egyház nem nézte jó szemmel. Van azonban a mondának egy olyan folytatása is, mely szerint ekkor még nem halt meg a vértanú, hanem egy asszony leemelte a karóról, és ápolta őt, míg fel nem épült és újra téríteni kezdett. Később azonban a katonák újra elfogták és ezúttal botokkal verték agyon, és testét egy csatornába dobták.

Története egyrészt alátámasztja a hitet, miszerint a keresztény élet valóban halhatatlan, bármily kínzásokon is kell átmenniük a hívőknek, örök élet várja őket. Sebestyénhez a pestis- és mindenféle embert és állatot érintő járvány esetén imádkoztak világszerte a hívők, már 1348, vagyis a fekete halál éve óta, ezért is látható szinte minden, reneszánsz és barokk stílusban épült templomban a szobra.

A nyilakat már az ókorban a pestissel, betegségekkel, a halállal azonosítják. Az ókorban Apolló nyilait kötötték ide, valamint a Bibliában is találhatunk erre példát, hiszen Jób így panaszkodik: „az Úr nyilai bennem vannak, melyeknek mérge fölissza lelkemet.” Ahogy Sebestyén is túlélte a nyilak tömegeit, így hittek abban, hogy a pestisből (és minden más járványból) is fel tudnak épülni és túl tudják élni ezeket.

Hogyan ünnepelték/ünneplik a fehérváriak a Sebestyén-napot?

Már a 18. század óta a fehérváriak a reggeli fél 8-as szentmisére ünneplőbe öltözve mentek el, ezután körmenet indult a felsővárosi templomba és ott a püspök által celebrált szentmisén vettek részt. Ezután a búcsúra indultak, mely a templom előtti Szent Sebestyén-téren felállított sátraknál folyt. Itt szentképeket, kegytárgyakat vásároltak. A búcsú után ünnepi ebédet főztek az egész rokonság számára, melynek a végéről elmaradhatatlan volt a farsangi vagy Sebestyén-napi fánk.  A fiataloknak este juhász- vagy Sebestyén-bált rendeztek, ami az egyik legfőbb ismerkedési alkalom volt a házasulandók számára.

Több oka van, hogy Sebestyén napját január 20-ára tűzték ki. A 14 védőszent egyike Sebestyén, akit az újjászületés havának utolsó szentjeként tisztelnek. A másik ok, hogy a néphagyomány szerint a fákban ilyenkor indul el a nedvkeringés, ekkor kezdődik a tavaszi megújulás. Az emberek Sebestyén napja után már elkezdtek készülődni a farsangi bálokra, ünnepségekre.

Az idei évben már pénteken elkezdődik a Szent Sebestyén-napi program, ugyanis a Felsővárosi Általános Iskola diákjai körülölelik a templomot, majd egy flashmob formájában egy kereszt alakot fognak formálni a Szent Sebestyén-téren. Szombaton 10 órakor kezdődik a székesfehérvári polgárok fogadalmi szentmiséje a felsővárosi Szent Sebestyén-templomban, ezután a templom előtti téren köszöntők hangzanak el, fánkkal és forralt borral várják a résztvevőket, majd a búcsúval folytatódik a Felsővárosi Közösségi Házban.