Így értékelte a 2017-es évet Varga Gábor országgyűlési képviselő

Ma, 2018 első napjaiban, amikor újabb gazdasági könnyítések léptek hatályba, azt hiszem, önnek mégis nehezebb dolga van, mint a megye többi országgyűlési képviselőjének. Milyen módon lehet Fejér megye déli térségét felzárkóztatni?

– Egy folyamatba kérdez bele, hajlamosak vagyunk elfeledni a rosszat. Nem is olyan rég Dél-Fejérben a munkanélküliség elérte a 20 százalékot, ma már csak az nem dolgozik, aki nem akar. 3-4 százalékra esett az állásnélküliek száma. Kérdésére válaszolva, a felzárkózásban élünk. Sárbogárd és Enying térségében egyre több vállalkozás jelenik meg, és él a szabad vállalkozási zóna (SZVZ) adta lehetőségekkel. Büszkén mondhatom, hogy miniszteri biztosként javasoltam az SZVZ létrehozását, és működik.

A vállalkozásoknak stabil környezetre van szüksége, mivel tudták, tudják ezt biztosítani?

– A Mezőföld felzárkózásáért program kezdeményezőjeként elindítottuk Dél-Fejér és Észak-Tolna együttműködését, mindezt azért, hogy a halmozottan hátrányos helyzet megszűnjön. És akkor itt meg kell említenem a Paks II. fejlesztését, ami több ezer szakembert igényel. Ezzel olyan projekt indul be, ahova közutakat kell fejleszteni, azaz javul a térség infrastruktúrája. A Sió-völgyének turisztikai, vízgazdálkodási fejlesztése összeköt bennünket Somogy és Tolna megyével – Dél-Fejér a térség éléstára, és reményeim szerint a feldolgozott termékek tára lehet.

A két nagyváros elszippantó ereje már nem működik?

– Olyan kormányzati programegyüttesben vagyunk érdekeltek, ahol a nagyvárosok térségi feladatai megnőnek, ezzel kihatással vannak, lesznek Dél-Fejérre is. De túl a gazdasági érdekeken, fontosnak tartom a nemzeti kiállást is. Ennek megfelelően támogatjuk a nemzet történelmi fővárosát, Fehérvárt, hogy múltjához méltóan Európa Kulturális Fővárosa lehessen. Mindent megteszünk azért, hogy Dunaújváros, a Duna-mente fővárosa Dél-Fejérre való kisugárzása révén tovább növelje hatását! Akkor erősödünk, ha e két város is erősödik.

Ha jól tudom, nemcsak Fejér megye déli térségéért, de a két megyei jogú városért is tett a kormányban, a parlamentben.

– Munkámban a megye és a városok kormányzati, önkormányzati, kamarai, egyházi és civil szervezeteinek vezetőivel együtt a legfontosabb célkitűzésnek az összhang megteremtését, a viták utáni egységes programozást és végrehajtást tartottam. Személyes élményként elmondhatom, hogy 15 éve vagyok a köz szolgálatában: polgármesterként, megyei önkormányzati képviselőként, országgyűlési képviselőként, miniszteri biztosként, de ilyen együttműködésre kész és képes állapotot csak ma tapasztalok Fejér megyében. Ez nem jelenti azt, hogy mindent megoldottunk, és minden kívánság teljesült – erről szó sincs! –, hanem a rendelkezésünkre álló keretekkel az egyenrangú önkormányzatokkal, kamarákkal, vállalkozásokkal, szomszédos megyékkel (különösen Tolna megyével) közös döntéseket tudunk hozni. Higgyék el nekem, ez a legnagyobb érték!

Miniszteri biztosként kérem, számszerűsítse azokat a rendelkezésünkre álló kereteket!

– Velencei-tó rehabilitációja, partfalrendezés 14 milliárd forint; Közép-Duna-vidéki Kommunális Hulladékgyűjtő és -Feldolgozó Társaság fejlesztése 14 milliárd forint; kastélyprogramok, kiemelt autópályák, gyorsforgalmi utak, intermodiális központok 100 milliárd forint; Széchenyi 2020 Program és a Modern Városok Program – kiegészülve az infrastruktúra-fejlesztésekkel 300 milliárd forint. De sietve teszem hozzá, hogy ezt a teljesítményt csak a kiemelkedően jó kormányzati, összehangolt országgyűlési képviselők, és a megyében működő önkormányzatok, kis- és nagyvállalkozások, kereskedelmi, ipar- és agrárkamara, egyházak és civilszervezetek együttműködése révén érhettük el.

A megye által létrehozott társaságnak milyen feladatai lesznek?

– Az elkövetkezendő négy évre készültünk fel azzal, hogy Fejér megye létrehozta az Albensis Kft.-t. Fejér megye Közgyűlése és a vállalkozás 90 százalékos szintre hozta a szerződéskötéseket, és most következnek a közbeszerzések, majd a kivitelezések. Célunk, hogy a megyei jogú városokon túlmenően mind a 106 település részesedjen a TOP pályázati fejlesztésekből, úgyis fogalmazhatnék, hogy mindenki lépjen egyet előre. A szellemi műhelyek közé felfejlődött a 9 paktumiroda, amely a foglalkoztatáson túlmenően segíti a települési munkákat a programozástól a megvalósításig.

A 2017-es évértékelő, összefoglaló már szinte kirajzolja a jövő képét, de a 2018-as és az azt követő tervekről következő beszélgetésünkben térjünk ki.