hatszáz változata létezik

2019.05.26. 15:30

Ha még egyszer azt üzeni... – Lukács László a Kossuth-nótáról

Az egyik legtöbbet énekelt és legnépszerűbb dalunk a Kossuth-nóta: 110 daltípusának mintegy 600 változatát gyűjtötték össze az évtizedek alatt. A dallam önmagában is annyira népszerűnek bizonyult, hogy 110 nem ’48-as szöveget is húztak rá. Legutóbbi előadásán Lukács László néprajzkutató vette górcső alá.

Borsányi Bea

Lukács László ezen kutatása még ma sem zárult le Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Az előadás során számos történelmi tény és anekdota is előkerült nemcsak a nóta, de Kossuth személye kapcsán is. Kossuth Lajos hazai kultuszának csúcsa kétségtelenül a Kossuth-nóta, amely nemzeti szimbólummá vált népdalunk, refrénje – „Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!” – sokáig a Kossuth rádió közismert szignálja is volt. A néprajzkutatók közül először Ortutay Gyula foglalkozott vele, aki kimutatta, hogy szövegében és dallamában is kuruc kori elemek, 18. századi verbuválásokat idéző részletek találhatók.

A dallamot 1848 tavaszán már időszerű szöveggel énekelték: „Magyarország, édes hazám, / Neked szült és nevelt anyám. / Négy esztendő nem a világ. / Éljen a magyar szabadság! / Éljen a haza!” Kossuth neve ebbe a dalba az őszi toborzókörútjai idején került bele. Erről tanúskodik a Hírlap 1848. december 17-én megjelent számában az első, nyomtatásban fennmaradt szöveg: „Kossuth Lajos azt üzente: Nincsen elég regimentje.” A dal második versszaka, az ismert „esik eső karikára, / Kossuth Lajos kalapjára” pedig az október 18-i esztergomi toborzóbeszéde kapcsán született meg. A Lajta menti táborba igyekvő Kossuth megállt a városban, ahol a szakadó eső ellenére gyújtó hangú beszédet mondott. Valószínűsíthető, hogy a szöveget az eseményen részt vevő, a nagysallóiakat Esztergomba vezető református lelkész, Némedi Nagy János írta, és hazafelé menet már a közbeeső falvakban hívei ebben a formában énekelték. A versszak esztergomi eredetét több forrás is megerősíti, így többek között 1892-ben Hentaller Lajos a Szegedi Napló hasábjain.

Kossuth időskorában. A szabadságharc után a szöveg gyakran szólt a bujdosásról vagy Kossuth visszatéréséről
Fotó: Fortepan

A többi versszakkal – mivel azok talán kevésbé ismertek – jelen írásban nem foglalkozunk. Érdemes viszont megjegyezni, hogy a nótának az idők folyamán számtalan változata keletkezett, Vas megyében még 1960-ban is gyűjtöttek addig ismeretlen verziót. A legnépszerűbb az első versszak maradt, amely a honvédek révén terjedt el országszerte. Ugyancsak nekik köszönhető egyébként a Kossuth apánk kifejezés elterjedése is, annak a hagyománynak a folyományaként, mely szerint katonáink az arra érdemes magasabb rangú parancsnokukat, megbecsült, szeretett elöljárójukat az apánk kifejezéssel illették. Na de térjünk vissza a Kossuth-nótához! A közelmúltban az is felvetődött, hogy a Szózat, a Nemzeti dal és a Klapka-induló zeneszerzője, Egressy Béni írta és komponálta. De más elméletek is napvilágot láttak a keletkezésével kapcsolatban, így például a Nyírmihálydiban élő Szabó András helytörténész szerint a 8 versszakos Kossut-nótát 1848-ban Balkányi Szabó Lajos – Kossuth kedvenc prímása – írta a településen, és toborzóversnek szánta, dallamát pedig a debreceni Boka Károly cigányprímás és zenekara által játszott dallam adta. Debrecen mellett Szeged is jogot formált a Kossuth-nóta szülőhelyének rangjára: a helyi hagyomány szerint a Damjanich János vezette 3. zászlóalj zászlószentelésénél énekelték először.

A nótának Fejér megyei változatai is vannak. Az egyik ilyenben felbukkan: „Fehérvárról jött a levél / Hogy babám Magyartól nem fél”. Ez a levél pedig nem más, mint a város hűségnyilatkozata, amelyet a Függetlenségi nyilatkozat kiadása után, 1849. március 21-én írtak, így kifejezve Fehérvár hűségét a köztársaság és Kossuth mellett.

Lukács László ezen kutatása még ma sem zárult le
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A szabadságharc bukása után a dalt betiltották, ám azt továbbra is énekelték titokban otthon vagy pincebeli összejöveteleken. Az önkényuralom korában Kossuth neve, illetve a Kossuth-nóta dallama egyet jelentett a császári elnyomás elleni tiltakozással. Ebben az időszakban már megfigyelhető a szöveg átalakulása is, amely gyakran szólt a bujdosásról vagy Kossuth visszatéréséről. „Majd megsegít a magas ég / Kossuth Lajos visszajön még / vissza hozza a koronát Mátyás királ igasságát / Kosut Lajos Kosut Lajos / most az ország dolga bajos.” A rendőrség kijátszására semleges tartalmú szövegeket is kezdtek énekelni a dallamára, illetve terjedtek tréfás változatok is. „Bukó szüle azt izente, / Elfogyott az árpáskörte. / Ha még egyszer azt izeni, / Mind el fogjuk neki vinni. / Éljen Bukó szüle…”

A Kossuth-nóta, a magyar Marseillaise mindmáig népszerű, számos rendezvényen, a legkülönbözőbb élethelyzetekben hangzik fel még ma is az egyszerű emlékezés vagy az ellenzékiség, a tiltakozás jegyében.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!