A kiemelt fejlesztések és a béremelés költségvetése – Interjú Cser-Palkovics Andrással

Hetvenmilliárd óriási összeg. Miként áll össze ez a rekord?

- Közel 40 milliárd forintot költhetünk fejlesztésre, a többit a városüzemeltetési, intézményfenntartási feladatok „viszik el”. A főösszeg valóban egyedülálló: a helyi adóból származó 2017-es rekordbevételnek, másrészt a kiemelten nagy fejlesztési forrásoknak köszönhető. Ez a költségvetés a béremelés költségvetése is, hiszen saját erőből több mint 1 milliárd forintot fordítunk a város alkalmazottainak béremelésére, béren kívüli juttatásuk emelésére.

2018-ra is mernek ilyen magas iparűzési adóval tervezni?

- 2016-ban 15,2 milliárd, tavaly pedig 16,8 milliárdnál valamivel több folyt be ebből az adónemből úgy, hogy nem emeltünk adót. Mivel a fehérvári ipar jelentős részben exportra termel, ezért óvatosan, 16 milliárdos iparűzésiadó-bevétellel tervezünk idén.

Mindent „elköltenek”, vagy azért egy kis tartalék is marad a büdzsében?

- 3 milliárdos általános tartalékot építettünk be a költségvetésbe, ami év közben 4 milliárd fölé emelkedhet. Ezt nem költjük el, ami mutatja: nincs választási költségvetés! Ebből számos hangulatjavító intézkedésre futotta volna, de az nem lenne felelős magatartás. Azt persze remélem, idén is lesz iparűzésiadó-rekord, azaz növekszik a gazdaság. Ezért is fontos, hogy a következő hetekben-hónapokban nagyságrendileg százmilliárdos vagy még nagyobb ipari-gazdasági beruházások bejelentése várható a megyeszékhelyen! Reményeink szerint egyre kvalifikáltabb munkaerőt igénylő álláshelyek lesznek Fehérváron, egyre magasabb jövedelemmel. A robottechnológiában már a világ élmezőnyébe került a város. Nem véletlen, hogy az Óbudai Egyetem fehérvári karán megkezdődött a robottechnikai tanszék és labor kialakítása.

„Hasít az ipar”, ami öröm, de egyúttal azt is jelenti, a városnak a kiváló adóerőképessége miatt szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie.

- Le kell szögezni, történelmi távlatokban is nézve elmondható, ekkora állami, kormányzati fejlesztési támogatást a város soha nem kapott, mint most, a Modern Városok Programban. És nem szabad elfelejteni, hogy ha Fehérvár tartozásait nem vállalja át az állam, akkor idén 3 milliárdot kéne törlesztenünk. Ugyanakkor a kiemelkedő gazdasági teljesítmény okán 1,5 milliárdról 2,9 milliárdra nőtt a szolidaritási hozzájárulásunk. A polgármesternek az a dolga, hogy minden forrásért küzdjön. Tárgyalásokat kezdeményeztünk az állammal, hogyan maradhatna itt, vagy valamilyen támogatás címén hogyan jöhetne vissza a környékre ez a nem kis összeg. E tárgyalások 2017-ben sikeresek voltak, hiszen ezt az összeget az állam a fehérvári oktatásra költötte el.

Rengeteg javaslattal keresik meg a polgármestert a városlakók. Mi épült be ezek közül a költségvetésbe?

- Negyedévente tartottunk, tartunk online fogadóórát, számos lakossági fórumon vettünk részt. Ezek tapasztalatai alapján próbáltuk összerakni azt a „csomagot”, amibe a legtöbb ember számára fontos kérések bekerültek. Amikor a Saára Gyula-útfelújítási programot elindítottuk, először nagy felújításokra fókuszáltunk. 2017-től azonban városrészenként 100 milliós kereteket hoztunk létre, amiből a kisközösségek számára fontos utcákat, járdákat, parkolókat újítjuk, bővítjük. Az emberek látják a nagyívű programokat, de közben legalább ilyen fontosnak érzik, jogosan, a saját környékük fejlődését. Ilyen például a Salétrom utca közösségi térré átalakítása, ami fórumon elhangzott kérés volt. A 2018-ra elfogadott saját erős fejlesztés összege tízmilliárd forint, felsorolni is nehéz, ebből hány óvoda, bölcsőde, múzeumi kiállítótér, rendelő újul meg. Arra törekedtünk, hogy a város életének minden területén legyenek felújítások.

Ha már az utak: mi lesz a Berényi és a Mártírok útja régi szakaszaival?

- A Berényi út 2. és 3. üteme, a hiányzó szakaszok megújulnak. A Mártírok útja esetében keressük a forrást a külső szakaszra. Idén kialakítunk egy negyedik, jobbra kanyarodó sávot a Seregélyesi úti kereszteződésben, ezzel a torlódás reményeink szerint megszűnik. Nagy gyűjtőutak is szerepelnek a listán: a Fiskális út Budai és Pozsonyi út közti szakaszán meg kell oldani az Öreghegyről érkező csapadékvíz elvezetését. Teljesen átalakul az út, két oldalt lesz járda, kerékpársáv, minden közművet kicserélünk.

A Pozsonyi út megújítása is folytatódik. A Vásárhelyi út rendbetétele, a kerékpáros közlekedési lehetőség kialakítása szintén napirenden van, ez a lakótelepen élők és az ipari parkban dolgozók miatt is fontos. A nagy útfelújításoknál törekszünk arra, hogy a nyári időszakot jól ki tudjuk használni, akkor kisebb a forgalom, de a közbeszerzés lefolyásán sok múlik az időpontot illetően.

A Széchenyi-Horvát István út kereszteződésében is régi gond a torlódás.

- A pénz megvan az átalakításra, az engedélyekre várunk. Idén nyáron szeretnénk a vasúti alagút felől érkező szakaszon egy plusz jobbra kanyarodó sávot kiépíteni, így jelentősen csökkenhet a feltorlódás. Az igazi megoldást azonban a déli összekötő út jelenti majd. A kisajátítást most kezdjük, sok tulajdonossal már megállapodtunk, szeretnénk 2019-ben kezdeni az építkezést.

Egy város életminőségét nemcsak a nagyívű építkezések befolyásolják, hanem a jó rendezvények. Lesz hová menni idén is?

- A város idén is jelentős forrásokat költ a városi rendezvényekre, ebbe persze nemcsak a saját, hanem a külső cégek által szervezett események támogatása is beletartozik. Nagy értéknek, bizonyos szempontból szociális támogatásnak is tekintem, hogy a rendezvények nagy része ingyenesen látogatható. Így aztán Fehérváron nem pénztárca kérdése, hogy el tudunk-e menni valóban érdekes, jó rendezvényekre. Idén is lesz Székesfehérvári Királyi Napok, többek között Nemzetközi Néptáncfesztivállal, Helló nyár! a fiataloknak, szeretnénk egy nyárbúcsúztatót is szervezni, a FEZEN nagy nevekkel.

A sportot kedvelők sem fognak unatkozni, hiszen itt lesz az Öttusa-EB, a Gyulai István Memorial atlétikai nagydíj. Mindeközben 2018 az Európa Kulturális Fővárosa pályázatban megjelöltek szerint a barokk éve is lesz Fehérváron, számos zenei rendezvénnyel, kiállításokkal készülünk.

Nagy erőkkel tervezik a multifunkciós rendezvénycsarnokot, ezen kívül épül egy kisebb csarnok a Budai úti campus területén és a Széna téri iskolához kapcsolódóan is. Megmarad a régi ARÉV-csarnok is. Fent lehet ennyit tartani?

- A világ fejlődik, a nemzetközi előírások szigorodnak. Az Alba Fehérvár például a második csoportkörből is továbbjutott az Európa-kupába. Ezen a szinten komoly nemzetközi elvárások vannak a csarnokot illetően. A lakótelepek közé szorult ARÉV-csarnokban már csak külön megkért engedéllyel rendezhetünk nemzetközi mérkőzést. Két év múlva pedig már úgy sem. Azaz ha nem építünk modern csarnokot, akkor vagy nem lesz olyan kosár-, kézi-, jégkorongcsapatunk, amelyik ki akar lépni a nemzetközi porondra, vagy ha kijut, akkor nem játszhat Fehérváron. Szerintem a sportjára joggal büszke városnak nem lehet ez az érdeke. A felsorolt csarnokok ráadásul multifunkcionális létesítmények lesznek: kulturális rendezvényekre, koncertekre, tudományos vásárokra, egészségügyi szűrőnapokra és konferenciákra, valamint felsőoktatási, munkaerőpiaci expóra is kiválóak. Egyébként a Köfém csarnokot lebontjuk, ott közösségi teret, illetve parkot és parkolókat hozunk létre. E csarnok üzemeltetése az elavultsága miatt valóban sokba kerül, az újak fenntartása arányaiban sokkal gazdaságosabb lesz, hiszen szinte nulla kibocsátású épületek lesznek. Olyan infrastruktúrája lesz Fehérvárnak, ami a fővároson kívül Debrecennek és Győrnek van. A város kiváló logisztikai helyzete miatt pedig nem lehet más feladatunk, mint rendezvények és látogatók „idecsábítása” akár Budapestről is.

Kérdezzen Ön is a polgármestertől!