Tessely Zoltánnak fontosak a határon túli magyarok ügyei

Képviselő úr, nem titok, karácsony előtt néhány nappal beszélgetünk, s ön most érkezett vissza kárpátaljai látogatásáról. A határon túli magyarság sorsa köztudomásúan szívügye. Honnan ered ez a ragaszkodása?

– Néptáncosként és a népdalok, -táncok kutatójaként korán elköteleztem magam leginkább Erdély mellett – feleségem is mezőségi születésű. Kárpátalja egy ideig fehér foltnak számított, noha ez a régió tizenkétezer négyzetkilométert tesz ki, Magyarország jelenlegi területének csaknem egyhetede. 2002 után kezdtem rendszeresen arra járni, karácsony előtt mindig szerét tettem a látogatásnak.

Fejér megye, ezen belül a 3. választókerület települései sűrű testvértelepülési kapcsolatokkal bírnak.

A miniszterelnök kérte, hogy a háborús nehézségektől sújtott kárpátaljaiakat támogassák lehetőségeik szerint a megyei jogú városok. Úgy véltük, a mi harmincöt választókerületi településünk együttesen kitesz egy várost. Korábbról az erdélyi kapcsolatok domináltak leginkább: Gárdony Sepsikőröspatak, Felcsút Csíkmenaság, Bicske Tusnádfürdő, Martonvásár Mezőkölpénnyel ápol testvértelepülési kapcsolatokat, utóbbi kisvárosban száz erdélyi magyar tett magyar állampolgársági esküt. Nemrégiben köszönthettük az egymilliomodik magyar állampolgárt magunk között. Bicske a kárpátaljai kisvárossal, Csappal vette fel a kapcsolatot, Alcsútdoboz Ráttal, Óbarok Császlóc iránt érdeklődik kölcsönösen. Nem sorolom, fontos a magyar-magyar kapcsolatok erősítése, minél személyesebb módon. A kijevi központi adminisztráció nagyon messze van a kárpátaljai területtől, meglehetősen esetlegesen történnek a dolgok. A nemrégiben elfogadott nyelvtörvény beláthatatlan következményekkel járhat a helyi közösségre nézve.

Kevesen viselnek egyszerre országgyűlési képviselői és miniszterelnöki biztosi tisztet. Elválasztható a kettő, vagy éppen az a lényege, hogy nem?

– Miniszterelnöki megbízatásom is a választókerületet érinti: Etyek, a Szent László- és a Váli-völgy fejlesztéséért felelek. Nagy jelentőségű, hogy a Pannónia Szíve programot alapul véve, a Magyar Turisztikai Ügynökség előterjesztése nyomán a budapesti agglomeráció részét képezi Etyek és környéke, valamint a Velencei-tó is.

A Velencei-tavi partfal építése ennek része már? Készítene rövid leltárt?

– Két hete indult a tizennégy milliárd forint értékű beruházás a tónál. A Pannónia Szíve turisztikai programban Etyek és környéke fejlesztésére eddig 3,7 milliárdot fordítottunk. Megítélt fejlesztési források továbbá a Szent László-patak árvízmentesítésére másfél milliárd, a Váli-víz szabályozására 3,6 milliárd forintot használhat fel a térség. Az említett összegek nemcsak természetvédelmi s folyórehabilitációs célokat szolgálnak, hanem az érintett települések védelmét is. A bicskei iparterületek érdekében különösen sürgettük a Szent László-patak szabályozását.

Meddig kell várniuk a bicskeieknek az ígért intermodális csomópont építésének megkezdésére?

–A nagyszabású közlekedési csomópont engedélyezési tervdokumentációja készen áll, és a kormány elkülönített 5,5 milliárd forintot a beruházásra. Ám bármennyire nagynak mondható ez az összeg, kevés a teljes megvalósításra. Még 1,3 milliárd forint szükséges, s eldördülhet a startpisztoly. S végül Martonvásár és az itt működő MTA agrárközpontra is közel tízmilliárd forint fordítható.

Ezek nagyberuházások, jelentős összegekkel. A kistelepüléseknek mi jutott?

– Több tízéves álmok valósulnak meg, pályázati forráshoz jutott mind a harmincöt település. A mezőgazdaság szereplői a vidékfejlesztési, az önkormányzatok a területi operatív programok uniós forrásaiból részesülhettek, a felzárkóztatásra, a hátrányos helyzetű területekre, képzésre az emberi erőforrás fejlesztési operatív programokból részesülhettek létszámarányosan. Természetesen a vezetők agilitása is számított egy-egy pályázat sikerében, a jól megírt pályázatokon. Ahol esetleg nem volt sikeres pályázat, ott nemzeti forrásból orvosolták a sürgető problémákat – mint Baracskán a tornaterem-építésre 270 millió forintot kaptak közvetlen kormánytámogatásként. S még mielőtt bírálat érne, hogy a „fideszes fellegvárak” fejlődtek, ez konkrét példákkal megcáfolható, minden település egy lépést tehetett előre.

A magyar politika egyedi utat jár be az EU-ban bevándorlásügyben. Mit jósol ezzel kapcsolatban 2018-ra?

– Minden idők legsikeresebb nemzeti konzultációján vagyunk túl, több mint 2,3 millióan vettek részt benne. Köszönet érte, ám a neheze még csak most következik. Brüsszel és Soros nem mondtak le közös tervükről, ennek része a kötelező, felső korlát nélküli betelepítési kvóta minden tagállamra – így hazánkra történő ráerőltetése. 2018 arról fog szólni, meg tudjuk-e védeni hazánkat, vagy mi is a bevándorlóországok sorsára jutunk. Nagy a tét!