Az ipari centrumok és a tópart van az élen a vásárlóerőben a megyében

Pénteki lapszámunkban már foglalkoztunk a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek a magyarországi települések vásárlóerejét elemző becslésével. A statisztikai hivatal, illetve az adóhivatal adatai alapján készített anyagból kitűnik, hogy nemcsak Magyarországon, de még Fejér megyén belül is jelentős különbségek vannak a 2016-os adatok alapján az egy főre jutó – egy évre vetített – átlagos vásárlóerőben. Lapunk további tájékoztatást kért a megyére vonatkozóan, és a GKI-től kapott – cikkünkhöz mellékelt – térkép alapján olvasóink is könnyen kikereshetik: adott településen mennyi volt tavalyelőtt a vásárlóerő.

A térképen jól látszik, hogy nemcsak az ország második, harmadik legnagyobb gazdasági erőcentrumának számító Székesfehérváron mondható kiemelkedően magasnak a vásárlőerő, de egy sor további településen is. Így az ipara révén a megye „kistigrisének” számító Móron, valamint több szomszédos településen; Pusztavámon, Csókakőn és Bodajkon is. Hasonló a helyzet a Fehérvár vonzáskörzetéhez tartozó Bakonykútiban, Iszkaszentgyörgyön, Magyaralmáson és Sárkeresztesen. Kiemelkedően magas a vásárlóerő a Velencei-tó északi partján, Pákozdon, Sukorón, Nadapon, Velencén és Kápolnásnyéken. Az élmezőnyben található Csabdi, Etyek és Martonvásár is. Kiugróan magas összeggel találkozunk Dunaújváros és a vonzáskörzetéhez tartozó települések esetében is.