Avar kori temetőt találtak a belváros szélén Székesfehérváron

A hét elején fejezte be a Szent István Király Múzeum szakembergárdája a Palotai úti próbafeltárást, amelyet a leendő parkolóház építése követel meg, s amelyet teljes felületi feltárás követhet. A munkát Pokrovenszki Krisztián múzeumigazgató vezette, vele és Szücsi Frigyes – avar koros specialista – régésszel beszélgettünk.

Az igazgató elmondta, ez kiemelt nagyberuházás, amely régészeti koordinátori feladata a jelenlegi jogszabályok alapján a Várkapitányság Nonprofi t Zrt-re hárul. A múzeum, illetve a Várkapitányság javaslata alapján a Fejér Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi osztályának feladata eldönteni, jöhet-e a teljes felületi feltárás. Pokrovenszki Krisztián összefüggésbe hozta a tavalyi Jókai utca 14. alatti ásatások eredményeivel a mostanit. Akkor megtalálták a középkori Fehérvár kő városfalának egy szakaszát, amely a 11. századra datálható, de 10. századi, másodlagos felhasználású famaradványok is előjöttek.

A régész-igazgató elmondta, a jelen ásatások rétegviszonyaiból kitűnik, hogy milyen mélységű és szélességű volt a fal menti árok. A jelenlegi parkoló alatt, közelebb a Mátyás király körúthoz 5 méter mélyen találták meg az altalajt. Ez az árokmeder emelkedik, a parkoló út felőli részén már csak körülbelül 30 centiméter mélyre kellett ásni az altalajig.

– Ezen a részen kezdődhetett a Sziget vagy Nova Civitas nevezetű külvárosi rész. Amire nem számítottunk: találtunk egy gyönyörű avar temetőt! Gyakorlatilag, ahogy a várárok emelkedni kezd, már annak az oldalába belevájva megtalálhatók ezek a sírok, egészen kinyúlnak a Palotai úthoz legközelebbi szelvényig – mondta az igazgató.

– A próbafeltáráson három sírt tártunk fel – ismertette Szücsi Frigyes. – Egy felnőtt nő, egy felnőtt férfi és egy kisgyermek sírját, ezeken kívül is számos további sír foltját észleltük. Mivel a területre épül egy parkolóház, indokolt egy teljes felületi feltárás: annak során tárnánk fel a többi sírt – magyarázta.

Szücsi elmondta, a jelek alapján a parkoló háromnegyede alatt sírok lehetnek. Pokrovenszki kérdésünkre felelve közölte, a feltárásra elég a jogszabályban rögzített egy hónap.

– A túlvilági élet az avar kori ember számára evidencia volt – nyitott távlatokat Szücsi. – Erre utalnak a sírokban elhelyezett ételmellékletek és a különböző tárgyak, amelyeket a túlvilági használatra tettek melléjük. Elsősorban ezen tárgyak segítségével tudjuk meghatározni a sírok korát. A feltárt sírok 7. századiak, esetleg a 6. század utolsó harmadából valók. A gyereksírban erre az időszakra keltezhető gyöngyök rejlettek a nyak tájékán. A felnőtt nő sírjából egy bizánci bronzlánc is előkerült – mondta.

Ezek a bronzláncok a korban a Földközi-tenger keleti medencéjét uraló Bizánci Birodalomban a szentélyekben a mécsesek felfüggesztését szolgálták. A 6–7. századi avar sírokban néha előfordulnak, mindig csak hölgyeknél. A férfiak hozhatták haza a harcokból, hiszen az Avar Kaganátus körülbelül 60 éven át szinte folyamatos háborút vívott a bizánciakkal. Esetleg diplomáciai ajándék gyanánt kapták. A nőknek adták, ők viselték, s vitték magukkal a túlvilági létbe. Vasból való övveretek, övcsatok is előkerültek, illetve edénykék is.

Székesfehérváron korábban két avar kori temetőt találtak: az egyik a Pozsonyi útnál, a másik az Ikarus területén került elő

– Ez a harmadik fehérvári temető is azt mutatja, hogy ezt a területet is sűrűn belakták az avarok, ahogy az egész Kárpát-medencét; a magas hegységek kivételével. Rengeteg avar lelőhely van, legalább 80 ezer az ismert sírok száma. A logika is azt diktálja és a bioarcheológiai kutatások is azt mutatják, hogy avarok tömegei élték meg Árpád nagyfejedelem honfoglalását, tehát az Árpád-kori magyar nép etnogenezisének részesei, ilyen értelemben az őseink. Kiemelten fontos az avar kor kutatása, enélkül a kora középkori magyar történelem sem értelmezhető a maga teljességében – mondta Szücsi Frigyes.