Így ér össze a csákberényi és a vértesboglári papok sorsa

2020.03.15. 11:30

A Vértes harmadik mártír papja: Streith Miklós

Sobor Antal Perelj Uram! című kisregényéből és a belőle készült, azonos című darabból ismerhettük meg a csákberényi Mansberth Antal, katolikus pap és Szikszay János evangélikus lelkész 1849-es kivégzésének történetét. Ám van másik vértesi mártír papunk is.

Borsányi Bea

A boglári plébánost kivégezték, a káplánt életben hagyták

Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Egyes források szerint a Függetlenségi nyilatkozat templomokban történt kihirdetése miatt mintegy 600 katolikus és református papot vontak eljárás alá. Aki elolvassa könyv végén a Vértesi Natúrpark igazgatója, Viszló Levente utószavát, további történeteket ismerhet meg. Ezek egyikéből bontakozik ki a szintén 1849-ben kivégzett vértesboglári plébános, Streith Miklós esete. Streith káplánjával, Kőnig Mórral – mindketten tagjai a megyei forradalmi bizottmánynak – szintén kihirdették a templomban a Függetlenségi nyilatkozatot, amelyért a világosi fegyverletétel után a boglári bíró feljelentette Kőniget.

Hogy miért csak őt? A bírót több falusi vezetővel együtt börtönbe zárták még a forradalom kitörése előtt, amit a vagyonát vesztett és sértett boglári jegyző ért el állandó politikai feljelentgetéseivel. Amikor az időközben bekövetkezett változásoknak köszönhetően kiszabadultak, a jegyző elhitette velük, hogy mindenről Kőnig Mór tehet. A bíró bosszúból feljelentette a káplánt. Eredetileg tehát csak a káplánt akarták letartóztatni az osztrákok, ám miután a katonák kétszer is Kossuth-kutyának titulálták Kőniget, az addig csendben figyelő Streith ezt kikérte: „Tábornok úr, állíttassa a vádlottat törvényszék elé, de ne nevezzen egy papot kutyának mielőtt tudnák, vajjon vétkes-e vagy sem!”, mondta.

A boglári plébánost kivégezték, a káplánt életben hagyták
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Erre a tábornok parancsba adta Streith-t letartóztatását is. Mindez Kőnig írásos visszaemlékezéseiből tudható, amelyből az is kiderül, hogy a plébánost a Függetlenségi nyilatkozat kihirdetésének vádjával halálra ítélték és – civil ruhában, mert halálra ítélt papként nem engedték papi öltözékben a vesztőhelyre – kivégezték. A fiatal káplán egy lengyel bírónak köszönhetően maradt életben, aki úgy találta, hogy a főnököt és a beosztottat nem lehet egyazon büntetéssel sújtani, s azt is elérte a többi bírónál, hogy legyenek tekintettel a káplán igen fiatal korára, akire végül csak 15 év várfogságot mértek.

Így ér össze a csákberényi és a vértesboglári papok sorsa.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!