A terv, hogy a nyári időszámítás lenne télen is

Jelenleg évente kétszer – márciusban és októberben – állítjuk át az órát és élünk a nyári, illetve téli időszámítás szerint. Az Európai Bizottság több mint egy hónapon át tartott konzultációja során azonban kiderült: a témában kiadott uniós kérdőívet kitöltők 80 százaléka szívesen venné, ha évente csak egyszer kerülne erre sor, egyébként pedig a nyári időszámítás szerint élnénk az életünket.

De hogy is került ez a téma napirendre?

A bizottság szerint rendszeresen kaptak a témában megkereséseket, Finnország pedig egyenesen kérelmezte az évenkénti kétszeri óraátállítást. A nagy arányú érdeklődést mutatja, hogy 4,6 millióan töltötték ki, s ebből 3 millió 680 ezren örülnének a változásnak. Ezt már a bizottság sem hagyhatta figyelmen kívül, napirendre is tűzte a témát. Az óraátállítás mellett és ellen is számos érvet hoznak fel – energiamegtakarítás, bioritmus, gazdasági megfontolások, közlekedésbiztonsági és mezőgazdasági szempontból, de sajnos olyan nincs, ami mindenkinek megfelelne. A leggyakrabban az árammal való spórolás a legfőbb indok az évenként kétszeri óraátállítás megtartásának, s ezt a MAVIR ZRt. (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság) is hangsúlyozta a Fejér Megyei Hírlapnak a témában.

Egy nappal kisebb az éves villanyszámlánk

A társaság becslései szerint évente átlagosan mintegy 100–120 ezer MWh villamos energiát takarít meg az ország a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával, amely megfelel egy közepes méretű magyar város éves fogyasztásának. A cég egy korábbi számítása szerint, mivel ez a mennyiség az ország egy napi fogyasztása, mondhatni, hogy egy nappal kisebb az éves villanyszámlánk. Az így „fel nem használt energia” kb. 6 milliárd forint megtakarítást jelent. A megtakarítás azonban nem csak az országos pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát kell az erőművekben termelni. A társaság hangsúlyozza: az alacsonyabb fogyasztás kevesebb káros­anyag-kibocsátással jár.

Időzóna kérdés

A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik. Egészségügyi szempontból azonban épp az eltörlés mellett érvelnek a szakemberek, nem véletlenül: sokan panaszkodnak arra, hogy mennyire nehéz megszokni az óraátállítás utáni napokat, amelyek felborítják a bioritmust. Nos, ha erre most sor kerül, és a nyári időszámítás szerint élünk majd, akkor az úgy néz ki, hogy a nyár időszakban nem változna a napfelkelte és a napnyugta, télen viszont reggel 8 óra körül kezdene el világosodni, és 18 óra után sötétedni. Ám bárhogy is döntenek, az, hogy egy uniós ország melyik időzónába tartozzék, továbbra is országon belüli döntési jogkör marad. Ez azonban már más kérdés. Magyarország épp egy időzóna határán van, ezért az átállással kapcsolatos vita továbbra is él…