Varga Imre Istvánnal a NAK Fejér megyei elnökével beszélgettünk

A jégszemek legtöbbször fagyott vízcseppekből álló csírákra épülve kezdenek el kialakulni. A csírák lehetnek fagyott vízcseppek, összetömörödött hópelyhek, de akár a kavicsok, növényi részek, rovarok is, melyet az erős feláramló szelek emelnek fel a zivatarfelhőbe. A csírák a nulla fok alatti hőmérsékletű felhőrétegekben túlhűlt vízcseppekkel ütköznek össze, és ezáltal hízik egyre nagyobbra a jégszem. Ezt a növekedési folyamatot kell le­lassítani vagy megállítani, hogy ha már egyszer létrejöttek a szemek, azok ne legyen túl nagyok, mikor elhagyják a felhőt, mert onnantól a földig már nem tudnak elolvadni.

Már a 19. század végén építettek jégágyúkat, de később kiderült, hogy azok hatástalanok voltak. Azóta változott a világ, most talajgenerátorok igyekeznek meggátolni a jégszemek hízását a felettünk tornyosuló felhőkben, méghozzá úgy, hogy nemcsak a mezőgazdasági területeket védik ezzel, hanem gyakorlatilag teljes lefedettséggel bír az ország. Varga Imre Istvánnal, a NAK Fejér megyei elnökével erről a rendszerről beszélgettünk.

Mikor alakult ki ez a hálózat?

– Az elmúlt 35 évben a mezőgazdasági károk 20 százaléka jégkár volt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élére állt azoknak a törekvéseknek, amelyek országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer kialakítását szorgalmazták. A köztestület által kiépített, 2018 májusától működő rendszer a talajgenerátoros technológiát alkalmazza, amely az ezüst-jodid hatóanyagot a meleg levegő feláramlásával juttatja a légkörbe, és ott gátolja meg a nagyobb jégszemek kialakulását. A jégkármérséklő rendszerben országosan 986 (764 manuális és 222 automata) talajgenerátor üzemel, ebből 42 található Fejér megye területén (30 manuális és 12 automata).

A gazdák a NAK-kal szerződtek, ám voltak olyan hangok, hogy egy vegyipari cég esetleg érdekelt az ügyben és üzenetet küldött a kezelőknek. Történt-e üzemeltető vagy tulajdonosváltozás a rendszerrel kapcsolatban?

– Vegyipari cég nem küldhetett értesítést a jégkármérséklő rendszer tesztelésével és az időszak indulásával kapcsolatosan. Nem történt üzemeltető- és tulajdonosváltás sem a jégkármérséklő rendszernél, azt továbbra is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara üzemelteti, működését pedig az Agrárminisztérium finanszírozza.

A riasztórendszer egy olyan applikáció segítségével működik, ami egy mobiltelefonon is elfut, de az ehhez kapott készülékkel nem lehet telefonálni. Praktikus ez?

– Az üzenetek biztonságos továbbítása a rendszer hatékony működtetésének az alapja. Ehhez az erre használt mobiltelefont speciálisan be kell állítani, így a készüléket másra lényegében nem lehet használni. A generátorkezelő saját mobiljára nem lenne teljes bizonyossággal garantálható az üzenetek elküldése.

A telefonok távfrissítése folyamatosan zajlott, 2020. április 15-e reggelére, az országos jégkármérséklő rendszer indulásának idejére működött a rendszer, minden generátorkezelő megkapta a tájékoztató üzenetet.

Mit éget el ez a rendszer, és van-e annak egészségkárosító hatása?

– Hasonlóan Magyarországhoz, Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Horvátországban is acetonban feloldott ezüst-jodidot használnak a jégkármérséklő rendszer üzemeltetésére. Az elégetett oldat égéstermékében vízgőz, szén-dioxid és ezüst-jodid kristályok lesznek, ezen anyagok nem veszélyesek. Az ezüst-jodidot egyébiránt a gyógyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák. A hatóanyagnak nincsen semmilyen káros hatása az emberre, állatra, növényzetre, akár a kiskertben is működhet a berendezés. A bekapcsolt generátorok működésük során átlagosan óránként 1,1 liter ezüst-jodidos oldatot párologtatnak el.

Hány riasztás van évente átlagosan?

– A jégkármérséklő rendszer tavalyi, 169 napos védekezési szezonjában országos szinten 101 napon kaptak riasztást (azaz átlagosan heti négy napon) a generátorkezelők. A megyei adatokat vizsgálva kiderül, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye a csúcstartó, ahol 447 órát üzemeltek a generátorok, míg a legkevesebbszer, 227 órán át Győr-Moson-Sopron megyében kellett bekapcsolva tartani azokat. Fejér megyében 297 órát üzemeltek a talajgenerátorok, és 54 bekapcsolás volt 2019-ben.

Az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer kiépítése a gazdálkodókon kívül Magyarország teljes lakossága számára is kézzelfogható előnyöket hoz, hiszen megvédi a lakóházakat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit is.