Visszahozták a pezsgést

2020.04.30. 11:30

Bányai Balázs tollából igaz mese született a Dabasi Halász-kastélyról

Bányai Balázs történész közel húsz éve kutatja a Fejér megyei arisztokrácia és a nemesi származású földbirtokosok kastélyainak történetét. Ez idő alatt megismerkedett többek között a Velencei-tó környékének egyik legszebb épülete, a Dabasi Halász-kastély múltjával is. Kastély-mese című, frissen megjelent kötete is erről szól.

S. Töttő Rita

A Dabasi Halász-kastély izgalmas múltat tudhat magáénak, a jelenben pedig újra fénykorát éli

Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

– A kastély egykori lakóját, Kircsfalusy Vilmosné Halász Valériát, azaz Lilly nénit is felkerestem kápolnásnyéki kutatásaim kezdetekor, a két­ezres évek második felében. Amikor kialakult a Lilly néni halála után is, mind a mai napig tartó bizalmi viszony a család és közöttem, szépen sorban kerültek elő a fotóalbumok, a családi iratok és az érdekes történetek. Sőt, újabb és újabb „forrásközlőkhöz”, interjúalanyokhoz vezető telefonszámos noteszok és ajtók nyíltak meg. Szükség is volt minderre, hiszen a levéltári és egyéb közgyűjteményi források nagyon gyérek voltak, úgy az eredeti kúriára, mint ahogy a kastélyra és az itt élő famíliákra vonatkozóan – emlékezik vissza a kezdetekre a Kastély-mese című kötet írója, aki fontosnak tartotta kiemelni: a Halász család tagjai a világháborús pusztítások, a kitelepítés és a Kádár-rendszer nagyon szűkös körülmények között eltöltött évtizedeiben is megőrizték őseik évszázadokra visszatekintő iratait és felvételeit, ezzel nagyban hozzájárulva a Velencei-tó térsége történetének, épített értékeinek megismeréséhez.

– Mindez az anyag a kastély néhány évvel ezelőtti felújításának idejére állt össze egységes történetté – mondja a történész.

A 2016-os újranyitást azonban hosszú évek küzdelmei előzték meg, melyeknek köszönhetően a műemlék épületegyüttes a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány kezelésébe került, s amely felújította a kastélyt, rekonstruálva annak világháború előtti külső megjelenését és belső elrendezését, mindezt ötvözve a korszerű építészeti megoldásokkal.

A Dabasi Halász-kastély izgalmas múltat tudhat magáénak, a jelenben pedig újra fénykorát éli
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

– A bontási és építési munkáknak köszönhetően Bartos György kollégám irányításával lehetőségünk nyílt az épület szövetének, a falaknak és a falszíneknek a vizsgálatára is. Ezek a kutatások lehetővé tették a több mint kétszáz éve épült nemesi lak legkorábbi formájának és az átalakításoknak minél jobb megismerését. A kastély kertjének múltját feldolgozó kerttörténeti dokumentáció szintén olyan fontos összegzés volt, amely nagyban hozzájárult a park felújításának koncepciójához és a később megszülető kötet tartalmának gazdagításához – emeli ki a szerző, aki pár gondolatot felvillant a kastély lakóinak históriájából is:

– Az épületegyüttes magját, a klasszicista kúriát a csákvári járás szigorú főszolgabírája, a Tolna megyéből átköltözött ifj. Magyary-Kossa Péter és felesége, Sárközy Ágnes építették 1810 körül. A kápolnásnyéki közbirtokosság legtekintélyesebb tagja a felesége hozományából származó összegek felhasználásával emeltette a hivatali feladatok ellátására is használt lakhelyét és a gazdaság számos épületét – avatja be az olvasót a történész a kezdetekbe.

Az első tulajdonost ezután újabb nemesek, birtokosok követték, egészen Halász Gedeonig, aki itt alapított családot és sírig tartó boldog házasságban élt feleségével, Pazonyi Elek Alexandrine-nal.

Pezsgő kulturális élet következett – melyről a kötet izgalmas részleteket közöl, vendégekkel, eseményekkel.

– E kulturális pezsgésnek azonban véget vetett a világháború, majd pedig a család a harcok közeledtével menekülni kényszerült – hosszú és fájdalmas időszakról mesél itt a szerző, aki végigvezeti az olvasót a fénykortól egészen addig, míg a kastély a termelőszövetkezet központjává vált.

Erről az időszakról L. Simon László országgyűlési képviselő, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítója így emlékezik meg a fülszövegben: „egykori hangulatos parkja helyén sokáig kombájnok és traktorok parkoltak, a gazdasági épületeket durván átépítették, a főbejárat csodálatos kovácsoltvas kapuját eltüntették, a kastély kupoláit leszedték, a hátsó teraszt befalazták, az egykor kedves szalonból sok kis lyukat alakítottak ki, mégis látszott: ez a hely valamikor egy olyan család otthona volt, akik számára a harmónia, a polgári ízlés és műveltség, a hatékony gazdálkodás és a nemzeti kultúra ápolása közötti helyes arány megtalálása természetesnek számított.”

Bányai Balázst megihlette a kastély
Fotó: Kárász Karolina

A történész azonban ennél sokkal bővebb tudást halmozott fel az évtizedek kutatásai alatt, így többet is ígér száraz tényeknél: tudományos igényű, mégis mindenkihez szóló elmeséléséből megismerhetjük a 19. század eleji nemesi háztartás kellékeit, a kastély és a park építéstörténetét, a családtagok közéleti pályáját, az itt élő gyermekek életét, a gazdálkodás sikereit és kudarcait, némely, szerencsés esetben még a családtagok világlátását is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!