Mészáros Lajos, a bor és az élet azonosságairól, a vidéki létről

Szigetújfalun született, de Budapesten élt Mészáros Lajos. Amikor Velencére került, hátat fordított a nagyvárosnak, és azóta csak a munkája miatt megy oda. Miért?

- Édesanyámnak telke volt Velencén, a Bence hegyen. Segítettem a házat alakítani, rendbe tenni, 1992-ben költözött le, 1994-ben követtem. Sokszor gondolkoztam azon, miért nem tettem ezt meg már korábban? Megmaradtam a sport, a kosárlabda mellett, naponta járok Budapestre, de beilleszkedtem a helyiek közé, jó közösséget alkotunk. Alig várom, hogy hazaérjek Velencére, kiülök a ház elé, megiszok egy pohár bort, és gyorsan regenerálódok.

A madarak hangját hallhatja mindennap, csend, nyugalom van, ahol a lélek megnyugszik. Egy napig, két hétig. És utána? Aki egész életében a nagyvilágban élt, nem hiányolja a nyüzsgést?

- Most is járom a világot, de már az a jó életforma, amit itt élek. Oda megyek, ahova kell, de Velencén megtaláltam magamat. Szőlőt művelek, bort készítek, az erdőben őzzel találkozom, egymásra nézünk, szavakkal leírhatatlan érzés. A bor készítése is életforma. Izgulok a jó termésért, odafigyelek a bor készítésére, és bár ez hobbi, de kikapcsol. Kikapcsol a nehéz hordók cipelése, mosása, a bor kémiájának figyelése, és kiváló borrendünk van, jó emberi közösséggel, segítjük egymást, figyelünk a másikra.

Nagy emberek találkozása: Konfucius szobra előtt Lajos feszít 
Fotó: Mészáros család

Lajos említette a bor kémiáját. Ezt meg lehet tanulni. De mi van esetében az élet kémiájával ?

- A bor kémiáját meg lehet tanulni, de sok függ attól, hogy mikor, mit csinálsz a borral? És az élet is ilyen: adott a tudás, de annak használatának a mikéntje dönti el, ki, miképpen él vele. A bor és az élet esetében van egy mindent befolyásló faktor, amit az ember nem tud befolyásolni, ez pedig a a környezet. Ennek hatásait nem lehet meghatározni, nem mindegy a szőlő szempontjából, milyen volt az idő, mennyi eső esett, nap sütött. Igen, az életben is vannak viharok, rosszabb idők, s nem véletlenül mondom, hogy a bor az élet, és az élet a bor. Arra kell törekedni mindkét esetben, hogy amit teszel, azt tedd tisztességgel, és maximális odaadással. A jó bor számomra száraz, mert az jól kiforrt, jól megérett. Vannak természetesen édes, desszert borok is, az életnek is vannak édes ízei, de a legfontosabb mindkettő esetében a harmónia. Ezt a harmóniát nem lehet megmagyarázni, ezt csak érezni lehet, érezni kell. Hogy milyen az élet íze? Sok vihart éltem meg éveim során a szakmában is, háromszor voltam szövetségi kapitány, és ez olyan pozíció, ahol lőnek az emberre. El kell viselni, miként az igazságtalanságokat is, és ez megedzi az embert. Már nem vonok magam köré páncélt, nyitott vagyok, így nyitottan könnyebb megélni a napjaimat.

Ha forr a bor, az jó. De sajnos napjainkban forrong a világ is. Kérdeztem a világfitól, ha túlforr a világ, elképzelhetőnek tartja, hogy velencei remeteként éli napjait?

- Remete nem leszek, de vágyom a nyugalomra, amit megtaláltam Velencén a leg-utóbbi huszegynéhány évben. Ma is fiatalnak érzem magam, aktív vagyok, sportos életet élek. A műtétem után átalakítottam magamat kívül, belül, lefogytam, és igen jó érzés a bőrömben lenni. A világ problémáiról komoly véleményem van, ezt egy körben meg is vitatom, de vagyok már annyira tapasztalt, hogy el tudom zárni a forrongó világ rossz dolgait az életemtől, és fent, a hegyről sokkal bölcsebben tudom szemlélni a történteket.

Szerencsés ember Mészáros Lajos? Az. De ne feledjük, mindenki maga alakítja az életét, és saját szerencséjének a kovácsa. Meg kell találni a harmóniát, ez van, akinek sikerül. van, akinek nem.

De törekedni kell rá!