aviatika

2020.02.27. 07:25

Úgy lett feltaláló Asboth Oszkár Dezső Vilmos, hogy nem is azt találta fel

Palocsai Jenő

Fotó: FMH Archív

Isteni léptékben talán nem is olyan régen történt a dolog. Éppen hatodszor kelt fel, mire a Napba bámult egy ember. A magas ég felé forduló tekintet fénye a későbbi események miatt kissé megtört, de mégis-mégis, a bűnös pár valamennyi leszármazottja azóta is felnéz oda, akár reménykedve, akár imádkozva. De arra állt az „okos-kor” előtt az utcán a kamaszok feje és azoké is arra fordul, akik duzzognak, vagy akik nagyon büszkék valamire.

Az Arad megyei Pankotán, 1891-ben született egy gyermek, akinek nagy jövőt jósoltak és talán emiatt sok nevet adtak, ő volt Asboth Oszkár Dezső Vilmos, aki már fiatal korában sokat nézett az égre. Nagy álmát váltotta valóra, mikor olyan szerkezetet sikerült építenie, mely egyszerre volt repülőgép és sárkány leszármazottja. A pilóta nélküli furcsaságot egy motorkerékpár vontatta, a sikeres tesztrepülések során.

Eltökéltsége és hozzáértése miatt a bécsi udvar katonai vezetői nagy reményeket fűztek Asbothhoz, ezért az első világháborúban a Császári és Királyi Légierő fischamendi kísérleti telepén, majd Budapesten, a Légcsavar Kísérleti Intézetben próbálgatta és terjesztette ki egyre inkább szárnyait. Légcsavarok ezreit tervezte, készítette és szabadalmaztatta. A háború második felében függőleges tengely körül forgó emelőlégcsavarokkal mozduló szerkezettel akarták megfigyelni az ellenséget, és ebben is jelentős szerep jutott Asbothra. Később bekerült abba a csapatba, amelyben együtt dolgozhatott az első magyar katonai pilótával, Petróczy István ezredessel, Zsurovecz Vilmos mérnökkel és Kármán Tódor professzorral, a szuperszonikus repülés atyjával.

Az első világháború után is folyamatosan dolgozott, tervezett, az AH névre keresztelt sorozaton és megannyi más terven.

A neves aviatikust, feltalálót sokan támadták, eredményeit megkérdőjelezték azóta. Nem ő alkotta meg az első helikoptert, és talán nem is adott akkora lökést az ilyen irányú terveknek, mint azt a később kiadott könyvében taglalta, mégis egy magyar feltaláló volt, nyughatatlan lelkesedéssel, elszánt többet tudni akarással.

Olyan ember, aki képes feltenni az életét egy nemes, fontos cél elérése érdekében.

Végül 1960-ban halt meg, ezen a napon, azaz február 27-én. Azóta a Farkasréti sírkertből néz a Napba. Talán megközelíthette.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!