Nemsokára megérkeznek a gólyák

Mindig meglep, hogy minden évben ugyanabba a fészekbe találnak vissza. Tudom, hogy egy különös tulajdonsággal rendelkeznek ezek a vándormadarak, és a hosszú útjuk során nagyon sok veszély leselkedik rájuk. Áthaladnak Kis-Ázsián keresztül, hogy Afrika délebbi, szavannás részeibe érjenek telelőhelyükre. Repülésük a légáramlatoktól függ, amely nem mindenhol alakul ki, ezért hosszabb úton kell menniük. Szerencsés vagyok, mert a házunk előtti távvezeték tartóoszlopán is van egy gólyafészek, így nyomon tudom követni a fészeképítésüket is. Megfigyelésem szerint több százat fordulnak egy-egy faággal, mire elkészül a precíz fészek. Szemtanúja voltam, mikor az egyik gólya ledobta a földre a másik gólya által hozott ágat, mert nem találta alkalmasnak a fészekrakáshoz. Kijavítják az előző évi fészek hibáit, mert újat építeni sok energiába és időbe telik. Gondosan kibélelik a belsejét, előkészítve a tojásoknak. Pár hét múlva a tojó már a tojásait melegíti a testével. Ezután körülbelül harminc napig a tojó a fészket nem hagyja el, ez idő alatt a párja látja el élelemmel. A letelepedési helyet egy mocsár vagy vízi világ közelébe építik. Onnan beszerzik mindennapi táplálékukat: békákat, siklókat, rágcsálókat. Fontos, hogy a műanyag szalagokat földigilisztának nézhetik, ezért elfogyaszthatják, de megemészteni képtelenek, így pusztulásukat okozzák.

A fiókákat nagy gondossággal nevelik és óvják. Sokszor a kegyetlen időjárás viszontagságait kell elviselniük. Jó hallani a kelepelésüket, mellyel érzelmeket is kifejeznek, és a veszélyre is felhívják a figyelmet. A nyár múlásával a fiókák felcseperednek, és a szülők felkészítik őket a nagy útra – előtte repülési gyakorlatot tartanak. Többször megfigyeltem, hogy a fészkek körül hosszabb ideig keringenek. A gólya Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke százezer forint. Megjelenése nagyon kecses: mindössze kettő-négy kilogramm, testének nagy része fehér, szárnyvégei feketék, csőre és lábai pirosak. Szárnyai szélesek és hosszúak, ami lehetővé teszi a kitartó repülést a vándorúton. Számuk évről évre kevesebb, ha látunk egy sérült gólyát, hívjuk az állatmentőket! A gólya jelképes állat, mivel a hagyományban is sokszor megjelenik szöveges és képi formában. Népdalokban és népmesékben is sokszor találkozhatunk vele.

Nagyon közel állnak hozzám ezek az állatok, mert testközelből is megfigyelhettem életmódjukat, mely nagyon sok kitartást, szorgalmat és alkalmazkodást kíván.

Vámosi Balázs 9. D,

Széchenyi szakgimnázium, Székesfehérvár