Jó reggelt, Fejér megye!

Akad, amelyik a mintázatával leopárdot idéz, egy másik füle meg épp olyan, akár a hiúzé. Annak ott mintha sörénye lenne, akár az állatok királyának... Ki tudja? Talán mégis igaz a kelta legenda, miszerint a macska az oroszlán tüsszentéséből született. A fehérvári macskakiállításon szebbnél szebb állatokat láttam. Méltóságteljesen szunyókáltak, unottan tűrték, hogy mi, a látogatók ciccegve csodáljuk őket. Olykor méltatlankodva nyávogtak, ha a bírák tapogatták őket. Jólesően nyugtázták, hogy gazdáik gondoskodnak ellátásukról.

A gazdák persze akkor voltak a legboldogabbak, ha az ő kedvencük bizonyult a legszebbnek. Boldogan álltak a tapsviharban, miközben őkelme, a bajszos főszereplő lenézően hunyorgott. Azon tűnődtem: voltaképpen ki kinek a gazdája?