Az igaz barátságról

Múltak az évek, a gyermekek felnőtté váltak és a barátságuk még szorosabbra szövődött. Mindig számíthattak egymásra, bármit hozott is az élet.

Évek múltával mindkét fiú társat talált, de olyan társakat, akik ezt a barátságot még gazdagabbá, szebbé és szorosabbá tették. Mindketten családot alapítottak, gyermekeik születtek, de a barátság mindkét család szívében megmaradt.

A közös programok, kirándulások élményeivel lettek gazdagabbak. Az elmúlt 50 év az egymás iránti tiszteletet és szeretetet tükrözi. E két család közösen élte át a boldog pillanatokat és a fájó könnyeket – írta nekünk vallomásában olvasónk, így folytatva:

„Aztán egy nap tragédia történt. Elveszítettünk valakit, aki az életünk része volt. Nélküle már semmi sem olyan, mint régen, fájó könnycsepp lett mindannyiunk szemében. Ezekben az igen nehéz időkben a barátok akkor is ott voltak, s nem engedték el a kezem. Köszönöm, hogy ilyen barátaim vannak, köszönöm, hogy a barátjuk lehetek. Ha ezek a szívükben gazdag emberek most egy fotelban hátra dőlve visszatekintenek az elmúlt 50 évre, jó érzés tölti el lelküket, s boldogan idézik fel a régi idők szép emlékeit.

Az igaz társ, barát mindig veled van. Még akkor is, ha a lelkét az angyalok az égbe vitték. Nem veszett el a hit és a szeretet.

Legyen minden embernek igaz barátja!”