Magyarok-e a székelyek?

– Soha nem értettem, hogy a székelyek az elmúlt száz évben miért nem érvényesítették sajátos nemzeti és kulturális identitásukat a magyarokkal szemben, és miért nem vállalták a magyarosítással járó megaláztatást – írja Nicolae Iorga, majd így folytatja: – Ők lettek Magyarország és a magyarság érdekeinek szószólói, bár külön történelmi identitással és hagyományokkal rendelkező nép. A székelyek a magyarokkal szövetséges törzs volt, amikor Erdélybe érkeztek, és eleinte Biharban és Hunyadban telepedtek le határőrként a 12. században. Felépítették fakunyhóikat és palánkjaikat. Amikor a honfoglalás Erdélyre is kiterjedt, a Keleti-Kárpátok vonalára helyezték őket Erdély délkeleti részén. Itt erődöket és városokat építettek, és elvegyültek a román lakossággal. Büszke határőrök és a szabadság szerelmesei voltak. Mivel ők védték Erdély határait, adómentesek voltak. Emiatt gyakran kerültek fegyveres konfliktusba az őket leigázni akaró magyar nemességgel. A budapesti királyság és a magyar nemesek évszázadokon át próbálták magyarosítani a székelyeket. Történelmileg bebizonyosodott, hogy a székelyek hun-avar-román etnikai keverék. A történelem során kulturálisan és szellemileg másnak érezték magukat, mint a magyarok. Emiatt kiváló kapcsolatokat ápoltak Moldva és Havasalföld oláh uraival. Nem ritkán Petru Rares vagy Mihai Viteazul szövetségesei voltak az elnyomó magyar nemesség ellen. A székhelyről származó név-, hely- és víznévtan azt bizonyítja, hogy a székelység 900 éves fennállása alatt a Kárpátok délkeleti részén összeolvadt a román többséggel.

A fenti cikket eljuttattuk Izsák Balázshoz a Székely Nemzeti Tanács elnökéhez azzal a céllal, hogy értékelje     megállapításait.

 – Ha mi magunkat székelyeknek mondjuk – vagy valaki csak így emleget minket –, ezzel csak arra az erkölcsi, nemzeti és népi jelentésre teszünk külön hangsúlyt, amelyet nekünk ez a szent név jelent: Magyar – írja Izsák Balázs. – A székelységnek pontosan meg kell értenie azt is, miért jelenik meg külön nemzetiségként a romániai népszámlálás során a székely. Már a két világháború között megfogalmazták a román nacionalizmus ideológusai azt az igényüket, hogy a székelyeket a népszámlálás során külön nemzetiségként tüntessék fel, ilyen módon törölve Románia térképéről azt az egy tömbben élő magyar közösséget, amely az ország közepén, Magyarország trianoni határától több száz kilométerre él. Második lépésként a székelyek román eredetét szerették volna bizonyítani, ezzel helyezni más megvilágításba a trianoni döntést és biztosítani annak hosszú távú érvényességét. Az 1930-as romániai népszámlálás szervezői viszont úgy tekintették, hogy nincs külön székely vagy csángó nyelv, következésképp nincs székely, vagy csángó nemzetiség sem. Végül a Nicolae Iorga és követői által erőltetett, a történelmi valósággal ellentétes elméletet, amely szerint a székelyek nem magyarok, Nicolae Ceausescu próbálta átültetni a népszámlálások gyakorlatába 1977-ben. Ebben az időszakban épp a romániai magyarok helyzete miatt kezdett egyre feszültebbé válni Románia és Magyarország

viszonya, és ilyen körülmények között szerette volna üzenni a román diktátor, hogy a székelyeknek nincs közük Magyarországhoz. A próbálkozás azonban megtört a székelyek hűségén, magyarságuk tudatos vállalásán, és az akkor még több mint 1.700.000 erdélyi magyarból ezernél alig többen vallották magukat székelynek. (…) A székelység mindig tudatában volt annak, hogy ő a letéteményese a legősibb és legtisztább magyar hagyományoknak, hogy történelmi küldetése védelmezni a nemzetet és Magyarországot, hogy ő a legmagyarabb törzse a magyarságnak. Mi, székelyek, ennek megfelelően fogjuk magyarnak vallani magunkat, ha ma megkérdeznek, akár a népszámlálás alkalmával, és ezt fogják tenni utódaink is minden időkben.

Izsák Balázs végezetül még elmondta: „A székelység és a magyarság viszonyát legkevesebb három szempontból lehetne még vizsgálni.
1. Mit mondtak és mondanak a románok? Persze itt sincs egy egységes, egyértelmű válasz, de ha csak azt vizsgáljuk, akik az asszimilációs politika szempontjait kiszolgálva szólaltak meg, arról is lehetne írni egy könyvet. Én Iorgára hivatkoztam, anélkül, hogy elmélyültebben tanulmányoztam volna Iorga életművét, de volt egy forrásom. 

2. A magyar történészek szempontjából vizsgálódva is könyvet vagy könyveket lehetne írni a tárgyról. A magyar állam- és jogtörténetben külön fejezet a székelység jogrendje, és mint ilyen, egyedülálló a magyar nemzet történetében. 

3. A Székely Nemzeti Tanács szempontját és dokumentumait vizsgálva a mi álláspontunk tételei következnek. A Székely Nemzeti Tanács elnökeként természetesen nekem erre kell építeni, ez különben nagyon közel áll a 2-es pontban felsoroltakhoz. 

Egy dolog azonban tény, a román politikában van egy markáns magyarellenes irány, amely a székelységet le akarja választani a magyar nemzetről. Ezek az emberek arról álmodoznak, hogy kivonják a székelységet a magyar állam gondoskodó oltalmazása alól.