Jó reggelt, Fejér megye!

Tenyerén, körömágyán és némely körme felszínén hordozta az előző napok történéseit. Hiába próbálta eltüntetni minden létező és kitalált módszerrel, a nyomok nem halványultak. Súrolta körtés-gyöngyvirágos illatú, sok habot képező szappannal, használt hozzá körömkefét is, próbálta mosogatószerrel, langyos vízzel és hideggel is. A titkos praktikát, a konyhában talált olajok, ecetek és porok kutyulásával alkotott csodaszert is bevetette. Semmi. A gyümölcs beleivódott a bőrébe, a hosszú órákon át magozott és pucolt kompótnak és lekvárnak való bizony szemmel is látható emlékeket hagyott maga után. Mégsem bánta oly nagyon, tudta, hogy az üvegbe zárt gyümölcsök a téli zimankó idején lelket melengető csemegévé válnak, így hát az sem baj, ha bőrön hagyott nyomukat az idő mossa le.