Jó reggelt, Fejér megye!

Nem megy, de miért nem megy? – sziszegjük a fogunk között a kereszteződésben, mikor valahol hátul állunk a sorban. Amint az első helyre érünk, rájövünk, hogy azért nem megy, mert nem tud, és nemcsak azért, mert mindig akad egy, aki nem tud vagy nem mer kiugrani, hanem azért sem lehet menni, mert telítve vannak az utak, a sávok. És hogy hova mennek, vagy honnan jönnek? Érdemes bizonyos időközönként egy kis túrát tenni bárhol, a város peremén. És nemcsak azért, mert ott a „beomló alkonyokon, mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom”, hanem azért is, hogy meglássuk, micsoda hatalmas, munkahelyek ezreit biztosító cégek, csarnokok, épületek és terek veszik körbe a megye központját. Ettől ugyan nem lesznek szélesebbek az utak, de legalább tanúi lehetünk a ki tudja meddig tartható fejlődésnek.