Utazó

2007.07.10. 14:04

Veli és Mali, a gyógyítók

Külföldi nyaralásra igyekezvén csak a végcélra koncentrálunk, arra, hogy minél előbb elfoglaljuk szálláshelyünket, s megmártózzunk a tenger hűsítő habjaiban. A "nagy hajtás" közben olyan települések mellett száguldunk el, amelyek több figyelmet érdemelnének.

PLT

A horvátországi Cres-szigeten délnek, egy másik szigetre - Losinjra - tartva legalább szusszanásnyi időt megér a hegyoldalra épült Beli. Aztán a mély katlanban megbúvó Cres városka vagy továbbmenve Valun, az élő múzeumfalu a maga aprókavicsos strandjával, avagy az egykoron püspökségnek is helyet adó Osor.

Volt időszak, amikor a település lakóinak száma meghaladta a húszezret, ma alig százan lakják. Itt találkozik egymással Cres és Losinj szigete. Mindössze kisebb folyóra emlékeztető vízfolyás választja el egymástól a kettőt. A földtani kutatások szerint eredetileg egyetlen képződményt alkottak, pusztán hadászati célból, a könnyebb védhetőség érdekében építették ki a csatornát. A fölötte átívelő híd már újkori találmány, s szükség esetén görgőkön félretolható, mondjuk, ha egy kisebb tengerjárót akarnak átengedni vagy vitorlások nagyobb csoportja óhajt átkelni.

Egy ilyen, a továbbhaladást akadályozó kellemetlenségért kárpótolnak a parányi Osor látnivalói. Köztük a reneszánsz kor építészeti és képzőművészeti remekeit felvonultató Mária-katedrális, közvetlenül mellette egy másik, 15. században emelt templom. Aztán az egykori püspöki palota vagy a római korból származó, Krisztus születése előtt a 4. században emelt városfalak.

Aki több élményre óhajt szert tenni, napokra is leparkolhat a csatorna túlpartján található kempingben. Magyar rendszámú autó nemigen akad itt. Annál több a holland, sőt még svéd felségjelű is. Az északiak nagyra tartják az érintetlen természet értékeit, amilyenekben a szigetcsoport legdélibb csücskében, Veli Losinjban is részük lehet. Egy nyitott, kápolnaszerű épületben esküszik örök hűséget egymásnak egy fiatal svéd pár. Igaz, ők a násznéppel együtt nem pusztán természetszeretetből választották házasságkötésük színhelyéül Velit (magyar jelentése nagy, holott valójában parányi, pici). Döntésükben érzelmi szálak is közrejátszottak: az ifjú ara apja ugyanis horvát származású, aki munkát, biztosabb megélhetést keresve telepedett le a hűvös északon. A szülőföld iránti nosztalgiából cresi pörgetett birkahúst és helyi hagyományok szerint elkészített halételeket tálaltat fel vendégeinek. 

Veli Losinj csendes, nyugalmas öböl kanyarulatában bújik meg. A tenger egészen a település főteréig nyúlik be. A part menti promenádon kávézó kávézót ér. Nincs még egy olyan hely az Adria északi részén, ahol ennyi pálmafa díszlik. No és az agávék! Azok uralják a sziklás hegyoldalakat. Ezeket és az örökzöldek nagy részét az Osztrák-Magyar Monarchia idején telepítették. Az egzotikusabb növényféleségek nagy részét a hajóskapitányok és a legénység tagjai hozták magukkal távoli útjaikról még a gőzhajók idején, midőn a vízi szállítás eme módja fénykorát élte. Növényritkaságok sora kíséri végig azt, aki a "Lungo Mare" (kiépített tengerparti sétány) turisztikai jezéseit követve Veliből átsétál a Mali Losinjba. (Mali jelentése: kicsi, kis, holott valójában ez a nagyobb.) 

Maga az út, pontosabban járda a soknemzetiségű Jugoszlávia utolsó éveibe enged bepillantást. Úgy tízméterenként betonba vésett bejegyzések adják tudtul, ki mindenki dolgozott itt, s kinek mit üzent. A "beírások" többsége latin betűs, de akad cirill is. A járdaépítés egyébként 1984 őszén kezdődött, s a következő idegenforgalmi szezon nyitányáig tartott.

Tízezerszám ültettek itt örökzöldeket, köszönhetően Ambroz Haracic (1855-1916) kertésznek. A környezet összképén még a nyilvánvaló rombolással járó szállodaépítések sem tudtak rontani. A hortikultúra (kertművészet) támogatói közt a helyiek előkelő helyen emlegetik az utolsó osztrák-magyar királyt és császárt, Habsburg Károlyt, (1887-1922), a köz-ismert Habsburg Ottó apját. Abban az időben alakították ki Veli Losinjban a botanikus kertet, idetelepítve több száz fafajt a világ legkülönbözőbb pontjairól. S ami még ritkaság az Észak-Adrián: errefelé delfinek is élnek. A szelíd emlősök kutatásával tudósok külön csoportja foglalkozik 1987 óta. A delfinek számát másfél százra becsülik. Ebből 120-at azonosítottak, mindegyiküknek külön nevet adtak. 

Mindkét Losinj (Veli és Mali) klimatikus gyógyhely. E minősítésüket 1892-ben szerezték. Az évi napos órák száma meghaladja a két és fél ezret. Külön gyógyhatással bír a kiegyensúlyozott klíma, a levegő páratartalmának állandósága. A tengervíz hőmérséklete a legnagyobb hi-degben sem süllyed 12 fok alá. A természet eme áldásos hatásának köszönhetően kiválóan gyógyulnak a légzőszervi betegek, az allergiában szenvedők. A nyugodt környezet jótékony hatással van a szellemi, fizikai kimerülésre. Ezek a bajok gyötrik leginkább korunk emberét.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!