Végvári hősök és jó borok Egerben

A város nevének eredete ismeretlen, többek szerint azonban az „éger” elnevezésből származik, ezt támaszthatja alá, hogy a környező területeken még ma is számos égeres található. Eger neve a 670 körül a Kárpát-medence északkeleti területére beköltözött bolgár népességtől eredhet.

A környék már a kőkorszak óta lakott terület. A korai középkorban avar és szláv törzsek is éltek itt. Szent István az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette Egert.

Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvárrá vált. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár (a nőket és gyerekeket is beleszámítva) kevesebb mint 2100 védője 1552-ben visszaverte egy nagy török sereg támadását, amelynek létszáma a mai történészek szerint 35-40 ezer lehetett. Az ostrom történetét a mai olvasók leginkább Gárdonyi Egri csillagok című, népszerű regényéből ismerhetik. Az ostrom alatt teljesen leromlott várat kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján 1553 és 1596 között teljesen átépítették. 1596-ban a török újra megostromolta Eger várát, amit a körülbelül hétezer fős védősereg mintegy háromhetes ellenállás után feladott. A város 91 éven át, 1687-ig volt az Oszmán Birodalom része mint egy több szandzsákot magában foglaló vilajet székhelye. Ennek leglátványosabb emléke az egykori birodalom legészakibb, ma is álló minaretje. A Várhegy tövében, a vár bejáratától nem messze egy törökfürdő maradványait tárták fel.

A vár és a minaret mellett érdemes megtekinteni az egri bazilikát is, mely Magyarország második legnagyobb vallási épületének számít. 1827-ben Pyrker János Lászlót nevezték ki Eger érsekének, ő kérte fel a korszak nagy építészét, Hild Józsefet, hogy tervezze meg ezt a csodás építményt. Az építkezés 1831től 1836-ig tartott, az épületet 1837-ben szentelték fel.

A borkóstolás első számú helye a Szépasszony-völgy, mely a belvárostól 10-15 percnyi sétára található. A Szépasszony-völgy Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. A völgy nevéhez legendák sora fűződik. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a „Szépasszony” az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen. A földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét a völgy. A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem. Az azonban bizonyos, hogy 1774-ben kezdték a völgy Öregsorának kialakítását püspök-földesúri engedély alapján. A pinceépítést fokozta Barkóczy püspök gazdaságpolitikája, aminek következtében fellendült a bortermelés, kialakult a bor piaca, tehát szükség lett megfelelő tárolóhelyiségekre.

A ma közel kétszáz pincét számláló Szépasszony-völgy neve az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével.