Történelem a kútból

Kínai parasztok Xian határában kutat ástak. Egyszer csak az üreg mélyéről felhúzott kosárban nem föld volt, hanem egy cserépfej. A szépen formázott arc pontosan akkora volt, mint egy emberé. A parasztok az elöljáróságra futottak a föld mélyének meglepetésével, s a környék ettől a pillanattól kezdve a kínai, majd a világ régészei érdeklődésének középpontjába került. Ekkor 1974-et írtak.
S mi a helyzet itt 32 év múltán, 2006-ban?
Nem tudom, hogy milyen lehetett a környék 32 évvel ezelőtt, most viszont olyan, amilyennek az UNESCO által a világ nyolcadik csodájának titulált helynek lennie illik.
A kútásók azt az agyaghadsereget találták meg, amelyiket Kína első császára készíttetett s ásatott el, túlvilági életének védelmére. A régészeti feltárások során kiderült, hogy a kútásók által megtalált lelet több mint 210 méter hosszú és 60 méter széles föld alatti teremben helyezkedik el. A hatalmas tér tetőzetét földpilléreken nyugvó fagerendák alkották. A kincs felbecsülhetetlen érték, agyagharcosok és lovak ezrei álltak a föld alatt csatarendben. Két évvel később további két, de az előzőnél kisebb termet tártak fel a régészek.
Xian évszázadokig volt Kína fővárosa. A mintegy négymillió lakosú város Kína történelmi emlékeinek egyik központja. Ez volt az a település, ahol a mostani Kínát Jing Cseng megalapította. Ő időszámításunk előtt 260-tól 210-ig élt. Jing Cseng az egymással vetélkedő kínai királyságok közül Csin államnak volt a királya, s eltökélte  miután nagykorú lesz , minden királyságot egyesíteni fog. Kegyetlen háborúba fogott, amelynek során 230-tól 221-ig minden ellenfelét legyőzte, majd az összes kínai területet egyesítette. Ekkor felvette a császár (huang) címet, s lett Csin Shi Huangdi (Csin első császára).
Nevéhez fűződik még a Nagy Fal létrehozása is, hiszen, bár lebontatta az egymással vetélkedő kínai királyságok területét védő falakat, ezzel egy időben északon, a korábban külön álló falszakaszokat összeköttette, erős védelmi vonalat hozott létre az északról támadó barbár törzsekkel szemben.
Kína kormánya a kincs megóvására sokat áldozott. Végiggondolták, hogyan lehet feltárni, s miként lehet megmutatni ezt a páratlan emléket a világnak.
Az egész hatalmas térséget kisajátították, s egy óriási múzeumegyüttest építettek fel. Ma ebből a leletet felkereső turista a következőket láthatja. A látogatók járműveinek egy óriási parkolót építettek, középpontjában Csin Shi Huangdi többemeletnyi szobrával. A parkolóból sétányok vezetnek a lelethez, de kis dottószerű járművek is szállítják oda az utasok százezreit.
A látványosságok megtekintése egy nagy, körpanorámás moziban kezdődik. Megfilmesítették például, hogyan s milyen technikával készítették az emberméretű katonákat. A több mint hétezer agyagkatona mind-mind egyedi alkotás, külön ügyeltek arra, hogy a császárt szolgáló népek jellegzetes vonásai és az egyes fegyvernemek is megörökítődjenek. Nem sablonnal öntötték tehát őket, hanem egyéni arcot szabtak minden szobornak. Elénk tárták, hogyan szállították le a föld alatti mélységbe, s miként állították csatarendbe a cseréphadsereget, majd végül azt is láthattuk, hogyan fedték, rejtették el a sírt a külvilág elől.
A film bemutatta Csin Shi Huangdi mesés gazdagságát, majd a pusztulását is. Kegyetlen sereg tört az országra, elpusztította, felégette a várakat, majd a győztesek megtalálták az agyaghadsereget is. A barbár katonák összetörték Huangdi lelki őreit.
A támadókat kiűzték, de utánuk az évszázadok során újabb és újabb hódítók próbálkoztak, a birodalom székhelye Pekingbe került. Az agyaghadsereg holléte feledésbe merült. Huangdi halálával a jelentőségét is elvesztette, mígnem mostanra ismét óriási becsbe került a föld alatti sereg.
A sírok fölé három lenyűgöző csarnokot emeltek, teljesen befedték a feltárási területeket. Sziszifuszi munkával a régészek összeválogatták az egybetartozó cserepeket. Újra kibontották a föld tartópilléreket, a szállítási rámpákat, s hadrendbe állították az összeillesztett, ragasztott katonákat.
Az első, a kútfúrásnál előkerült temető a legnagyobb méretű. A fölé emelt csarnokban szinte elvesznek a látogatók ezrei. Az agyagsereg halmainak nagy része most is érintetlen. Fóliával takarva fekszenek az agyagkatonák darabjai a föld alatt. Talán egyszer, ha lesz rá pénz, minden töredék a helyére kerül. Az első csarnok végében hatalmas cseréphalmaz vár most is az összerakásra. A kupacok mellett félig összeillesztett katonák sokasága várja, hogy tovább növekedjen, egy-egy oda passzoló darabbal.
A feltárások az egész xiani területen most is folynak. Keresik a császári sírokat és más emlékeket. 1980-ban került elő egy másik csodálatos lelet, két nagyméretű bronz harci szekeret találtak bronzlovakkal és katonákkal együtt.
Xian más látványosságain is elámul az ember. A hatszázas években építették például a Vadludak pagodáját, a térség fontos buddhista kolostorát. A mintegy tízemeletes épület most is őrzi méltóságát és ma is a vidék vallási központja.
Monumentális az épségben maradt városfal is. Az építmény alul tizenkét méter, a koronáján hat méter széles, s általában tíz méter magas volt. A xianiak látványos játékokat szerveznek a fal mentén a turisták szórakoztatására.
A fő attrakció természetesen az agyaghadsereg. Az ősi technikát korszerűsítették, s egy agyagkatonákat készítő gyárat is létrehoztak. Turisták százezrei vásárolnak itt agyagkatonát, a pár centistől az emberméretűig. A katonák natúr feketék, olyanok, amilyenre a kemencében égtek. A ruházatuk, hajuk, bajuszuk nincs festve, az alakokat tehát nem színezik. Mindez azért van így, mert bár az ősök több mint kétezer éve minden katonát élethűre pingáltak, a színek a feltárását követően pár nap után teljesen eltűntek a kiásott cserepekről.