Titokzatosság és romantika

Granada enyhe éghajlatát a hegynek és a víznek köszönheti: a város a Darro folyó két partján, egy buján zöldellő völgyben, a még nyáron is hóval borított Sierra Nevada lá-bánál épült fel. A római korban a mai Alcazaba helyén állt település, majd 711-ben iszlám hadak hódították el a vízigótoktól, és 1492-ig különböző mór dinasztiák uralkodtak itt. A város mai vonzerejét ennek az időszaknak az emlékei jelentik, talán nincs még egy hely Spanyolországban, ahol olyan határozottan öltene testet az iszlám romantikája és titokzatossága, mint Granadában. 1492-ben több hónapi csata után foglalták el a keresztény seregek, a két katolikus uralkodó, Izabella és Ferdinánd moszlim öltözékben ünnepélyesen bevonult a városba, amely ekkortól kezdve lassú hanyatlásnak indult, és csak a 1920. században, fő-leg a turizmusnak köszönhetően kezdett újra fejlődni.
 Fő nevezetessége az Alhambra  az elnevezés az arab al-kalaat al-hamra (vörös kastély) kifejezésből ered , amely két épületcsoportból áll, a Naszridák palotájából és az Alcazabából, a fellegvárból. A falakon belül található még V. Károly palotája és a Szűz Mária-templom, valamint csodálatos kertek sokasága, köztük a páratlan szépségű Generalife. A belépődíj tíz euró, a jegyen külön feltüntetik azt az időpontot, amikor a Naszridák palotájába (Palacio Nazaries) beléphetünk és ott fél órát eltölthetünk. Ehhez az időponthoz alkalmazkodva aztán ki-ki maga döntheti el, az Alhambra melyik részével kezdi és fejezi be a látogatást.
A kapun belépve árnyas-virágos lugasok fogadnak, szó szerint a bőrén érzi az ember azonnal a változást, az enyhülést a forróság után. A rengeteg növényt folyamatosan öntözik, mindenhol csörgedezik a víz, nemcsak a számtalan szökőkútban, hanem kis csatornákban, tavakban is.
A Generalife, a szultánok nyári palotája 1319-ben készült el, arab neve dsannát-al-arif: felső paradicsomi kert. Valóban ilyennek képzelhetjük a paradicsomot, a teraszosan kialakított kertekben pompázatos virágok nyílnak, narancsfák és szépen nyírt sövények árnyékában padok csábítanak a pihenésre, elmélkedésre. A parknak a bejárattól távolabb eső részében áll a muszlim uralkodók nyári palotája, belsejében a Medence-udvarral, ahol virágágyások és szökőkutak szegélyeznek egy hosszú medencét. E mögött található a Szultána kertje, közepén egy hétszáz éves ciprusfa kiszáradt törzsével. A legenda szerint az egyik szultán ennek a fának a tövében kapta rajta kedvenc háremhölgyét egy hódolójával, és bosszúból annak egész családját lemészároltatta.
Az Alhambra legszebb épített része a Naszridák palota- együttese. Különlegességét a termek és udvarok tökéletes arányai, a dúsan faragott famennyezetek és a boltívek cseppkőbarlangra emlékeztető díszítései jelentik. Három részből áll a palotaegyüttes: a Mexuar (fogadóterem), amelyen át belépünk a palotába, a 14. századból származik, és a közigazgatás központja volt; a Palacio de Comares, a Comares-palota reprezentációs célokat szolgált; a Palacio de los Leonesben, az Oroszlánok palotájában pedig az uralkodó magánlakrészei voltak.
A Comares-palota egyik legszebb része a Mirtusz-udvar, amely a medencét szegélyező sövényekről kapta a nevét. Fehér márvány padozatból emelkednek ki a haragoszöld mirtuszok, körben oszlopcsarnokok, gazdag díszítésű fülkék, csobogó szökőkutak teremtik meg a természet és a kő harmóniáját. A Comares-terem különlegessége a boltíves mennyezetet borító intarzia, amely nyolcezer cédrusdarabból áll, és az iszlám hét mennyországát ábrázolja.
Az Oroszlánok palotájában volt egyes források szerint az uralkodók háreme. Középpontjában található a híres Oroszlán-udvar, e köré épültek a palota termei. Tizenkét márványoroszlán szájából tör elő a víz az udvar közepén lévő szökőkútból. A palota a folyók által négy részre osztott iszlám Paradicsomot szimbolizálja, a folyókat a szökőkútban összefutó vízelvezető árkok jelképezik. Az udvar galériáját 124 márványoszlop tartja.
Az Alcazaba, a fellegvár nagy része elpusztult, nem maradt fenn más belőle, mint a bástyafalak és néhány torony. Érdemes azonban felkapaszkodnunk az őrtorony (Torre de la Vela) csigalépcsőjén, mert a tetejéről mesés kilátásban gyönyörködhetünk.