Természeti értékeink felfedezésére csábítanak az erdei kisvasutak

Az erdei kisvasutak hazánk igazi vasúttörténeti kuriózumai, egy letűnt világ újrafogalmazott, ma is működőképes emlékei, amelyek jobbá és gazdagabbá teszik az életünket. Már csak azért is, mert a belföldi turizmus egészen különös attrakcióiról van szó: a kisvasutak ugyanis az erdei terepviszonyok között az adott kor csúcstechnikáját képviselték, ma pedig a zöldturizmust szolgálják és természeti értékeink felfedezésére csábítanak. Mindenesetre a kisvasutazás családi programként biztos tipp, de beválik baráti körök közös kirándulásaként, kedvelik a romantikára vágyó fiatalok, és imádják a bakancsos turizmus idősebb hívei, szóval felejthetetlen élmény minden korosztálynak.

A magyarországi kisvasutak építése az 1880-as évek elején kezdődött, és nagy lendülettel folytatódott a századfordulót követő évtizedben is. Az első magyarországi kisvasút a ma is működő debreceni Zsuzsi vonat volt, amely 1882 óta közlekedik. Az 1920-as években az erdei vasúti szállítási útvonalak hossza több ezer kilométert tett ki. A 2000-es években több jelentős program indult a kisvasutak rehabilitációjára, így csaknem 400 kilométeren kisvonatozhatunk.

Ezúttal a Börzsönybe váltottunk virtuális menetjegyet, ahol egykor 200 kilométernyi erdei vasút működött. A Márianosztra–Nagyirtás puszta közötti hét kilométeres, szuper látványos hegyi szakasz felújítása négy éve fejeződött be. Elődjét 1908-ban az esztergomi érsekség gazdasági vasútjaként építették. A nagy szintkülönbségek miatt a pálya vonalvezetésénél különleges műszaki megoldásokat alkalmaztak: Nagyirtás és a Bezina-völgy között például hajtűkanyarokat iktattak be, a Tolmács-hegy oldalában pedig csúcsfordítópár építésére került sor. A vonal Kisirtás–Nagyirtás közötti szakasza emiatt már ipartörténeti műemlék. A 2016-ban átadott új pályaszakaszon a Szob–Nagyirtáspuszta közötti pálya több mint 300 métert emelkedik, legmagasabb pontján eléri a 425 métert, majd közel 200-at süllyed. Ennél magasabbra – csupán tíz méterrel – egyedül a budapesti Gyermekvasút kapaszkodik.

A Börzsöny talán legismertebb és biztosan legrégebbi erdei vasútját 1893-ban gróf Franken-Siersttorpff János porosz születésű földbirtokos indította el, a faszállításhoz egyetlen, Mária nevű, fával fűtött gőzmozdonyt állított üzembe. Munkásai valószínűleg nem értek rá élvezni a táj szépségét, ahogy Szokolya előtt kitárul a Nagy-HidegHegy és a Börzsöny teteje, a Csóványos.

Talán – ha a járványhelyzet megengedi – a nyári szezonban már lesz erre is alkalmunk, jelenleg tart még a kisvasút felújítása, amelynek során a pályaszakaszok mellett megújul a járműállomány is.